Etikai bizottság

AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ÉRTESÍTÉSE

Értesítés: etica@ubbcluj.ro

Az ombuds elérhetősége: ombudsman@ubbcluj.ro

Az egyetemről vagy az egyetemen kívülről bárki tehet bejelentést az egyetem Etikai bizottságának az egyetemi közösség tagjai által elkövetett etikai vétségekről. Az Etikai bizottság bizalmasan kezeli a bejelentést tevők személyes adatait.

Javasolt, hogy a Bizottság értesítése csak a kérelmezési jog kimerítését követően történjen, tiszteletben tartva az egyetemi hierarchiát: intézetvezető, dékán, kari szintű etikai bizottság (ahol létezik), rektorhelyettes, rektor – egyetemi oktatók, hallgatók, magiszteri és doktorandusz hallgatók esetén; osztályvezető, gazdasági igazgató, Igazgatótanács – az adminisztratív személyzet esetén.

A Bizottság hivatalból eljárást indíthat olyan tettek, helyzetek vagy kiadott dokumentumok elemzésével, amelyek különböző szinteken alkalmasak az oktatási, kutatási és adminisztratív tevékenységre, valamint az egyetemi élet egyéb szempontjaira vonatkozó etikai szabályok és alapelvek áthágására. A BBTE Iktató irodáján keresztül, írásban vagy a etica@ubbcluj.ro e-mail címen kell bejelenteni azt a cselekményt, amelyről feltételezett, hogy áthágja a BBTE Etikai kódexében foglalt előírásokat. A Bizottság nem tárgyalhat névtelen bejelentést/panaszt, ezeket figyelmen kívül kell hagynia. Az értesítéseket zárt borítékban kell elhelyezni a következő megjegyzéssel: „Az Etikai bizottság figyelmébe”. Benyújtáskor az Iktató személyzete nem rögzíti a benyújtó személy nevét, csak iktatószámot ad a dokumentumnak, megemlítvén az iktatás jellegét: „Az Etikai bizottság értesítése”.

Az Etikai bizottsághoz címzett írásbeli értesítés, amelyben említésre kerül az Etikai kódexben foglalt előírások áthágása, tartalmazni fogja:

a) a Bizottságot értesítő személy azonosító adatait (kapcsolattartási adatokkal együtt),
b) az eset leírását, amely a BBTE Etikai kódexében foglalt előírások, valamint az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 206/2004-es törvényben foglalt előírások áthágásának minősül,
c) annak a személynek az azonosító adatait, aki ellen az értesítés benyújtásra került, és minden egyéb információt, amely az értesítés megoldása során hasznos lehet,
d) az értesítés tartalmában kifejezetten meg kell jelölni az áthágással vádolt személy nevét, a neki felróható cselekményeket, és az értesítést benyújtó személy nevét.

A BBTE Etikai bizottsága nem veheti figyelembe azokat az értesítések, amelyek nem tartalmazzák az előző cikkben felsorolt információkat.

Az értesítést követően az egyetemi etikai bizottság elindítja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Etikai kódexe által, valamint az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt a 206/2004-es törvény által meghatározott eljárásokat. A bizottság az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszol az értesítés szerzőjének, amennyiben a kérvény megalapozott, és elindítja a folyamatot, illetve, amennyiben a benyújtott kérvény megalapozatlan, nem indítja el a folyamatot; majd ezt követően közli az értesítés szerzőjével a tanácskozások eredményét, azok lezárulását követően.

A BABEŞ–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM ETIKAI BIZOTTSÁGA A KÖVETKEZŐ ELJÁRÁS ALAPJÁN MŰKÖDIK:

A bizottság havonta ül össze, vagy ahányszor ez szükséges. Az Etikai bizottság az egyetem Etikai kódexében foglaltak megsértésére vonatkozó értesítések kivizsgálása vagy a hivatalból történő eljárások érdekében ülésezik, az értesítés megérkezésétől számított lehető legrövidebb időn belül.

Amennyiben szükséges, a Bizottság meghallgatás végett beidézheti a bejelentést tevő személyt vagy az egység képviselőjét, tértivevényes ajánlott levél vagy a tudomásulvételt igazoló, aláírt értesítés révén.

A bejelentésben foglaltak megoldása érdekében, az egyetemi etikai és kutatói szabályok megsértésével gyanúsított személyt az Etikai bizottság meghallgathatja, vagy felkérheti arra, hogy írásban fogalmazza meg saját álláspontját. A bepanaszolt személy beidézése a meghallgatás időpontját megelőző legalább 5 munkanappal történik.

Amennyiben szükségesnek bizonyul, a Bizottság, a felek kérésére vagy hivatalból, kihallgatásra idézhet be minden olyan személyt, aki az ügy megoldásához szükséges információ birtokában van. A személyek kilétét teljes titoktartás övezi.
A kihallgatásokra és a tanácskozásokra titkos ülésen kerül sor. A bizottság tagjainak és minden más személynek, akinek hozzáférése van a dokumentumokhoz és a tényálláshoz, kötelessége a kihallgatásokra, a tanácskozásokra és a dokumentumok tartalmára vonatkozó titoktartás.

Amennyiben a bizottság úgy tartja, hogy a probléma természete lehetővé teszi a felek barátságos úton történő kibékítését, és az egyetemi etikai normáktól való eltérés nem nagyfokú, ezt a megoldást fogják javasolni a feleknek; amennyiben sor kerül a kibékülésre, a bizottság elismeri ezt a tényt, és megszűnik a felek közötti konfliktus.

Amennyiben szükséges, a Bizottság szakértőket vagy szakértői csoportokat kérhet fel, akik bekapcsolódhatnak a panaszok elemzésébe és megoldásába. A panaszok megoldásának érdekében tanácskozhat a szenátusi bizottságokkal vagy az egyetem egyéb, erre alkalmas hivatalaival.

A kivizsgálás és a tanácskozások során a bizottság választ vagy jelentést dolgoz ki. A szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazó jelentést továbbküldi a rektornak. A rektor elrendeli az érintett személy elleni büntetés jóváhagyását.
A bejelentést megszövegező személy, valamint az a személy, aki ellen a bejelentést tették, írásbeli értesítést fog kapni azokról a következtetésekről, amelyekre a vizsgálat és a tanácskozások során az Etikai bizottság jutott.

Az Etikai kódex megsértésével kapcsolatos értesítések megoldására vonatkozó határozatok az Etikai bizottság tagjai által leadott szavazatok egyszerű többségével kerülnek elfogadásra.

A bizottsági határozatok láttamozása az egyetem jogtanácsosának feladatkörébe tartozik.

Az Etikai bizottság tevékenységével kapcsolatos valamennyi közlemény és információ továbbítása kizárólag az Egyetem ezzel foglalkozó ügyosztályának közvetítésével történik.

AZ ETIKAI BIZOTTSÁG TAGJAI

  1. dr. Dacian Dragoș egyetemi tanár egyetemi tanár, elnök – Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar
  2. dr. Balázs Imre Józef egyetemi docens– Bölcsészettudományi Kar
  3. dr. Oana Fodor egyetemi docens – Pszichológia és Neveléstudományok Kar
  4. dr. Liviu-Marius Harosa egyetemi docens – Jogtudományi Kar
  5. dr. Călin Gabriel Tămaș egyetemi docens – Biológia és Geológia Kar
  6. dr. Ioana-Andreea Mureșan egyetemi adjunktus – Bölcsészettudományi Kar
  7. dr. Voichița Radu egyetemi adjunktus – Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar
  8. dr. Mihaela Aluaș III-as fokozatú tudományos kutató – Fizika Kar
  9. Eduard Budoiu hallgató – Földrajz Kar
  10. Lázár Balázs hallgató – Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar
  11. Vlad-Florentin Muntean hallgató – Biológia és Geológia Kar

A BABEŞ–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM ETIKAI BIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. A BBTE Etikai bizottságának hatásköre és összetétele

1. cikk A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Etikai bizottsága a Szenátustól és a Rektori Hivataltól független struktúra, amely az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 1/2011-es országos oktatási törvény, valamint a tudományos kutatás, a technológia-fejlesztés és innováció terén tanúsított megfelelő magatartásról szóló, utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 206/2004-es törvény előírásai alapján működik.
2. cikk Az egyetemi Etikai bizottság a következő hatáskörrel rendelkezik:

  • a) hivatalból vagy bejelentés alapján kivizsgálja és megoldja az egyetemen észlelt etikai vétségekre vonatkozó panaszokat, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Etikai kódexének előírásai szerint;
  • b) évente jelentést készít az Etikai kódex és a kutatási tevékenységekre vonatkozó szabályok tiszteletben tartásáról. A jelentést a rektor, valamint az egyetem Szenátusa elé terjeszti, amely nyilvános dokumentumnak minősül;
  • c) hozzájárul a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Etikai kódexének kidolgozásához és módosításához, amelyet az egyetem Szenátusa elé terjeszt jóváhagyás céljából;
  • d) betölti a tudományos kutatás terén tanúsított megfelelő viselkedésre vonatkozó, utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 206/2004-es törvény által előírt hatásköröket;
  • e) egyéb, a törvény vagy az egyetemi Charta által előírt hatáskörök.

3. cikk Az Etikai bizottság összetétele:

  • a) A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Etikai Bizottságának felépítését és tagjait az Igazgatótanács javasolja, majd az egyetem Szenátusa és rektora hagyja jóvá. A Bizottság felépítésének lényegi kritériumait a szakmai hírnév és a kifogástalan erkölcs képezi. Javasolt, hogy a Bizottságban az etikai és jogi területek szakemberei is vegyenek részt. A Bizottságnak 11 tagja van. A Bizottság szerkezetét és felépítését a szükségletek függvényében lehet bővíteni az Igazgatótanács javaslatára, az egyetem Szenátusának és rektorának jóváhagyásával.
  • b) Az Etikai bizottságban az egyetemi hallgatókat legalább egy diáknak kell képviselnie.
  • c) A bizottság tagjai nem töltenek be egyidejűleg vezetői tisztséget az egyetemen (rektor, rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes, gazdasági főigazgató, intézetvezető, illetve kutatási-fejlesztési-, tervezőközpont, kis termelőegység vezetője).
  • d) a Bizottság elnöke vezeti a bizottsági üléseket, egybehangolja a bizottsági tevékenységeket, képviseli a Bizottságot az Egyetem vezetőségével, a Szenátus vezetőségével, és egyéb intézményekkel való kapcsolatban.
  • e) az üléseken a tagok jelenléte kötelező, és az elnöknek jogában áll javasolni mindazon tagok helyettesítését, akik igazolatlanul hiányoznak három egymást követő alkalommal, vagy akik egy egyetemi tanév során igazolatlanul hiányoznak öt alkalommal.
  • f) Az egyetemi Etikai kódex előírásainak és az Etikai bizottság működési szabályainak súlyos megszegése esetén a bizottsági tagok helyettesítését a bizottság tagjainak kétharmados többségű szavazata alapján lehet kezdeményezni. A helyettesítésre vonatkozó javaslatot az Igazgatótanácshoz kell intézni. A Bizottság új tagokkal történő bővítését szintén az Igazgatótanács javaslata alapján lehet megtenni, a Szenátus és a rektor jóváhagyásával.
  • g) A bizottsági tagok megbízatása 4 évre szól.
  • h) A bizottság adminisztratív feladatait az egyetemi főtitkárságon dolgozó titkár végzi.

II. Az Etikai bizottság értesítése

4. cikk

  • a) Az egyetemről vagy az egyetemen kívülről bárki tehet bejelentést az egyetem Etikai bizottságának az egyetemi közösség tagjai által elkövetett etikai vétségekről.
  • b) Az Etikai bizottság bizalmasan kezeli a bejelentést tevők személyes adatait.

5. cikk Javasolt, hogy a Bizottság értesítése csak a kérelmezési jog kimerítését követően történjen, tiszteletben tartva az egyetemi hierarchiát: intézetvezető, dékán, kari szintű etikai bizottság (ahol létezik), rektorhelyettes, rektor – egyetemi oktatók, hallgatók, magiszteri és doktorandusz hallgatók esetén; osztályvezető, gazdasági igazgató, Igazgatótanács – az adminisztratív személyzet esetén.
6. cikk A Bizottság hivatalból eljárást indíthat olyan tettek, helyzetek vagy kiadott dokumentumok elemzésével, amelyek különböző szinteken alkalmasak az oktatási, kutatási és adminisztratív tevékenységre, valamint az egyetemi élet egyéb szempontjaira vonatkozó etikai szabályok és alapelvek áthágására.
7. cikk A Bizottságot értesíteni lehet az egyetemi közösség tagjainak tetteivel kapcsolatban, az alábbiak szerint:

  • a) hallgatók, magiszteri és doktorandusz hallgatók,
  • b) oktatószemélyzet és kutatók,
  • c) vezetőség,
  • d) adminisztratív személyzet.

8. cikk A BBTE Iktató irodáján keresztül, írásban kell bejelenteni azt a cselekményt, amelyről feltételezett, hogy áthágja a BBTE Etikai kódexében foglalt előírásokat. A Bizottság nem tárgyalhat névtelen bejelentést/panaszt, ezeket figyelmen kívül kell hagynia. Az értesítéseket zárt borítékban kell elhelyezni a következő megjegyzéssel: „Az Etikai bizottság figyelmébe”. Benyújtáskor az Iktató személyzete nem rögzíti a benyújtó személy nevét, csak iktatószámot ad a dokumentumnak, megemlítvén az iktatás jellegét: „Az Etikai bizottság értesítése”.
9. cikk Az Etikai bizottsághoz címzett írásbeli értesítés, amelyben említésre kerül az Etikai kódexben foglalt előírások áthágása, tartalmazni fogja:

  • a) a Bizottságot értesítő személy azonosító adatait (kapcsolattartási adatokkal együtt),
  • b) az eset leírását, amely a BBTE Etikai kódexében foglalt előírások, valamint az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt 206/2004-es törvényben foglalt előírások áthágásának minősül,
  • c) annak a személynek az azonosító adatait, aki ellen az értesítés benyújtásra került, és minden egyéb információt, amely az értesítés megoldása során hasznos lehet,
  • d) az értesítés tartalmában kifejezetten meg kell jelölni az áthágással vádolt személy nevét, a neki felróható cselekményeket, és az értesítést benyújtó személy nevét.

10. cikk A BBTE Etikai bizottsága nem veheti figyelembe azokat az értesítések, amelyek nem tartalmazzák az előző cikkben felsorolt információkat.
11. cikk Az értesítést követően az egyetemi etikai bizottság elindítja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Etikai kódexe által, valamint az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel újraközölt a 206/2004-es törvény által meghatározott eljárásokat. A bizottság az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszol az értesítés szerzőjének, amennyiben a kérvény megalapozott, és elindítja a folyamatot, illetve, amennyiben a benyújtott kérvény megalapozatlan, nem indítja el a folyamatot; majd ezt követően közli az értesítés szerzőjével a tanácskozások eredményét, azok lezárulását követően.

III. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Etikai bizottsága az alábbiak szerint működik

12. cikk A bizottság havonta ül össze, vagy ahányszor ez szükséges. Az Etikai bizottság az egyetem Etikai kódexében foglaltak megsértésére vonatkozó értesítések kivizsgálása vagy a hivatalból történő eljárások érdekében ülésezik, az értesítés megérkezésétől számított lehető legrövidebb időn belül.
13. cikk Amennyiben szükséges, a Bizottság meghallgatás végett beidézheti a bejelentést tevő személyt vagy az egység képviselőjét, tértivevényes ajánlott levél vagy a tudomásulvételt igazoló, aláírt értesítés révén.
14. cikk A bejelentésben foglaltak megoldása érdekében, az egyetemi etikai és kutatói szabályok megsértésével gyanúsított személyt az Etikai bizottság meghallgathatja, vagy felkérheti arra, hogy írásban fogalmazza meg saját álláspontját. A bepanaszolt személy beidézése a meghallgatás időpontját megelőző legalább 5 munkanappal történik.
15. cikk Amennyiben szükségesnek bizonyul, a Bizottság, a felek kérésére vagy hivatalból, kihallgatásra idézhet be minden olyan személyt, aki az ügy megoldásához szükséges információ birtokában van. A személyek kilétét teljes titoktartás övezi.
16. cikk A kihallgatásokra és a tanácskozásokra titkos ülésen kerül sor. A bizottság tagjainak és minden más személynek, akinek hozzáférése van a dokumentumokhoz és a tényálláshoz, kötelessége a kihallgatásokra, a tanácskozásokra és a dokumentumok tartalmára vonatkozó titoktartás.
17. cikk Amennyiben a bizottság úgy tartja, hogy a probléma természete lehetővé teszi a felek barátságos úton történő kibékítését, és az egyetemi etikai normáktól való eltérés nem nagyfokú, ezt a megoldást fogják javasolni a feleknek; amennyiben sor kerül a kibékülésre, a bizottság elismeri ezt a tényt, és megszűnik a felek közötti konfliktus.
18. cikk Amennyiben szükséges, a Bizottság szakértőket vagy szakértői csoportokat kérhet fel, akik bekapcsolódhatnak a panaszok elemzésébe és megoldásába. A panaszok megoldásának érdekében tanácskozhat a szenátusi bizottságokkal vagy az egyetem egyéb, erre alkalmas hivatalaival.
19. cikk A kivizsgálás és a tanácskozások során a bizottság választ vagy jelentést dolgoz ki, amely az alábbiakat fogja tartalmazni, esetenként:

  • a) Amennyiben úgy értékeli, hogy a felrótt tett nem meríti ki az etikai szabályok vagy alapelvek megsértésének feltételeit, az értesítést elutasítja. Abban az estben, ha a jelzettek nem igazolódnak, a jelentés a Bizottságnál marad. A jelentésről készült fénymásolatot a gyanúsítottnak is lehet kézbesíteni, annak kérése alapján;
  • b) Az értesítést jóváhagyja, és szankcionálási intézkedést javasol a vétség súlyosságának függvényében.
  • c) Orvoslási javaslatokat fogalmaz meg azokra az esetekre, amelyekben az Etikai bizottság hivatalból indított eljárást, és jóhiszeműséget állapít meg.

20. cikk A szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazó jelentést továbbküldi a rektornak. A rektor elrendeli az érintett személy elleni büntetés jóváhagyását.
21. cikk A bejelentést megszövegező személy, valamint az a személy, aki ellen a bejelentést tették, írásbeli értesítést fog kapni azokról a következtetésekről, amelyekre a vizsgálat és a tanácskozások során az Etikai bizottság jutott.
22. cikk Az Etikai kódex megsértésével kapcsolatos értesítések megoldására vonatkozó határozatok az Etikai bizottság tagjai által leadott szavazatok egyszerű többségével kerülnek elfogadásra.
23. cikk Az Etikai kódex előírásai megsértésének kivizsgálása során a BBTE Etikai bizottsága jelentést készít az elemzett tettekről, belefoglalva mindazon információkat, amelyek a kivizsgálás és a kiértékelés alapját képezték, adott esetben megemlítve a bizottság tagjainak álláspontját is, amennyiben véleménykülönbségek voltak, továbbá az elrendelt intézkedéseket és alkalmazott szankciókat is.
24. cikk A bizottsági határozatok láttamozása az egyetem jogtanácsosának feladatkörébe tartozik. A bizottság tevékenységével és határozataival kapcsolatos jogi felelősség az egyetemet terheli.

IV. Az egyetemi etikai szabályok megsértése és a tudományos kutatás során elkövetett kihágások esetén kiszabható szankciók

25. cikk Az Etikai Bizottság az egyetemi oktatókra és tudományos kutatókra, valamint az egyetemi oktatók és tudományos kutatók munkáját segítő személyzetre, az adminisztratív személyzetre az alábbi szankciókat javasolhatja az egyetemi etika vagy a példás magatartás megszegése esetén, az alábbiak szerint:

  • a) írásbeli figyelmeztetés;
  • b) az alapfizetés csökkentése, összevonva adott esetben a vezetői, irányítói és ellenőrzési pótlékkal;
  • c) a beiratkozáshoz való jog meghatározott időre szóló felfüggesztése egy magasabb oktatói státus betöltésére meghirdetett versenyvizsga, vezetői, irányítói és ellenőrzési tisztség, vagy doktori, magiszteri és alapképzési bizottságokba való tagfelvétel esetén;
  • d) az oktatási vezetői tisztségből való leváltás;
  • e) a munkaszerződés fegyelmi vétség miatti felbontása.

26. cikk Az egyetemi Etikai bizottság az egyetemi hallgatókat, a magiszteri hallgatókat és a doktoranduszokat is szankcionálhatja etikai vétségek miatt, az alábbiak szerint:

  • a) írásbeli figyelmeztetés;
  • b) az ösztöndíj meghatározott ideig tartó megvonása;
  • c) az egyetemi bentlakásokban történő elszállásoláshoz való jog elvesztése, a kihágás megállapításától számított következő egyetemi tanévben;
  • d) az Egyetem bentlakásaiban való elszállásoláshoz való jog végleges visszavonása;
  • e) egyetemről való kizárás;
  • f) az egyetemi Etikai kódex által előírt egyéb szankciók.

27. cikk Az adminisztratív személyzet esetében az alábbi szankciókat lehet alkalmazni:

  • a) írásbeli figyelmeztetés;
  • b) a tisztségből való visszaminősítés, az elrendelt visszaminősített tisztségnek megfelelő bérezés megadásával, 60 napnál nem hosszabb időtartamig;
  • c) az alapfizetés csökkentése 5–10%-kal, 1–3 hónapig terjedő időtartamig;
  • d) az alapfizetés és/vagy adott esetben a vezetői pótlék csökkentése 5–10%-kal, 1–3 hónapig terjedő időtartamig;
  • e) az egyéni munkaszerződés fegyelmi vétség miatti felbontása;
  • f) Amennyiben különleges törvény által jóváhagyott szakmai alapszabályzatok szerint egyéb büntetési rendszer kerül megállapításra, azt kell alkalmazni.

28. cikk Az etikai és szakmai kódexben foglalt előírások megsértése esetén, valamint a tudományos kutatás és alkotás során elkövetett kihágások esetén az egyetemi Etikai bizottság a 25–27. cikkben előírt szankciók egyikét alkalmazza.
29. cikk A Bizottság által javasolt szankciók arányosnak kell lenniük az elkövetett kihágással és az általa okozott sérelemmel.
30. cikk Az egyetemi Etikai bizottság által megszabott szankciókat a jogtanácsosi láttamozást követően lehet alkalmazni, és a láttamozást követő 30 napon belül a rektor vagy a dékán alkalmazza, esetenként.

V. Fellebbezések

31. cikk Az Etikai bizottságnak az Etikai kódex megsértése esetén javasolt szankciókra vonatkozó döntése ellen a közléstől számított 15 naptári napon belül lehet fellebbezést benyújtani.

VI. Titoktartás

32. cikk Az Etikai kódex megsértésével kapcsolatos értesítések kivizsgálása során az ügyirathoz való hozzáférés harmadik felek számára nem engedélyezett, ez alól kivételt képeznek az adott cselekmény kivizsgálására jogosult állami szervek.
33. cikk Az Etikai bizottságnál lévő ügyirat harmadik felek általi megtekintése tilos a tett kivizsgálásának lezárulását követően is, ez alól kivételt képeznek:

  • a) a fellebbezési szervezet tagjai;
  • b) az Oktatási és Kutatási Minisztérium keretében működő Etikai tanács tagjai;
  • c) az erre jogosult állami szervek, abban az esetben, ha a tett hivatalos kivizsgálás tárgyát képezi, az adatok bizalmasságának tiszteletben tartása mellett;
  • d) az egyetemi etika szakterületével foglalkozó kutatók, az adatok bizalmasságának tiszteletben tartása mellett.

VII. Összeférhetetlenség

34. cikk Amennyiben az Etikai kódex megsértéseként feltételezett cselekmény kivizsgálása során az Etikai bizottság egy tagja érdekkonfliktusba kerül, vissza fog vonulni a bejelentett cselekmény kiértékelésétől, és tartózkodni fog a szavazás során.

VIII. Záró rendelkezések

35. cikk Az Etikai bizottság működési költségeinek fedezése a BBTE bevételeiből történik, rektori döntés alapján.
36. cikk Az Etikai bizottság tevékenységével kapcsolatos valamennyi közlemény és információ továbbítása kizárólag az Egyetem ezzel foglalkozó ügyosztályának közvetítésével történik.
37. cikk Az Etikai bizottság működési szabályzatát a BBTE Etikai bizottságának és Szenátusának jóváhagyásával lehet módosítani. Jelen szabályzat Szenátus általi jóváhagyását követően minden olyan korábbi előírás visszavonásra kerül, amely ellenkezik a jelenlegi előírásokkal.

Jelen Szabályzatot a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szenátusa a 2012. július 2-i ülésén hagyta jóvá, és ettől az időponttól lép érvénybe.

A KOLOZSVÁRI BABEȘ–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM OMBUDSMANI MECHANIZMUSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. fejezet. Általános rendelkezések. Hatáskörök

1. cikk. Jelen szabályzat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Ombudsmanjának, az úgynevezett Egyetemi Ombudsmannak a tevékenységére vonatkozó szabályokat és feltételeket határozza meg.

2. cikk. Az Egyetemi Ombudsman feladata, hogy közvetítés, békéltetés vagy egyéb alternatív megoldási módok révén rendezze a BBTE-n belüli hivatali visszásságokkal kapcsolatos vitákat vagy az egyetemi és kutatói közösségen belüli személyközi vitákat.

3. cikk. A hivatali visszásság fogalma többek között a következőket foglalja magába: méltánytalan gyakorlatok, a kutatási vagy egyetemi vezetési etikától való eltérés, diszkrimináció, hatalommal való visszaélés, a tájékoztatás indokolatlan megtagadása, indokolatlan késedelem, a jogszabályok vagy a helyes ügyintézés elvei szerinti intézkedések elmulasztása vagy az emberi jogok megsértése. A személyközi viták közé tartoznak a kollégák közötti, illetve a hallgatók és az oktatók vagy kutatók közötti nézeteltérések, amelyek az egyetemi etika megsértésének minősülhetnek.

4. cikk. Egyetemi Ombudsman:

  • a) független, és nem fogad el külső utasításokat;
  • b) közreműködik a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen belüli hivatali visszásságok/személyközi viták közvetítésében és megoldásában;
  • c) együttműködik az egyetemi hatóságokkal, közvetlenül az Etikai Bizottsággal és más szervekkel a hatáskörük gyakorlása során;
  • d) adott esetben ajánlásokat tesz és megoldásokat javasol a feltárt problémák kezelésére;
  • e) nem vitathatja az Egyetem vezető testületeinek döntéseit vagy hatáskörét.

II. Panaszok és vizsgálatok

5. cikk. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem bármely hallgatója, oktatója vagy az adminisztratív személyzet tagja panasszal fordulhat az Egyetemi Ombudsmanhoz egy esetleges hivatali visszássággal vagy kollegiális/személyközi vitával kapcsolatban.

6. cikk. Az Egyetemi Ombudsman saját kezdeményezésére vagy az Etikai Bizottsághoz benyújtott panaszt követően, annak átirányításával vizsgálatot folytathat.

7. cikk. A saját kezdeményezésű vizsgálatok az ismételődő, rendszerszintű vagy rendkívül súlyos hivatali visszásságokra összpontosítanak, amelyek egyetemi szempontból aggályosnak foghatóak fel, és amelyeket a jó gyakorlatokra vonatkozó javaslatok követhetnek. Szükség esetén az egész rendszerre kiterjedő ajánlásokat lehet megfogalmazni a BBTE vezetősége, az illetékes rektorhelyettesek számára.

8. cikk. Az Egyetemi Ombudsman tájékoztatja a panaszosokat a megtett intézkedésekről, és megpróbálja a hivatali visszásság kérdésének megoldását az érintett egyetemi hatósággal vagy személlyel. Ha a felek számára kielégítő megoldás születik, az ügyet lezárja. Amennyiben a vizsgálat az Etikai Bizottság kérésére indult, az Etikai Bizottságot közvetlenül tájékoztatják az ügyről, és a panaszt tevő személy beleegyezésével az Etikai Bizottság visszavontnak tekintheti a panaszt. 

9. cikk. Az Egyetemi Ombudsman elkötelezett amellett, hogy bizalmas és semleges környezetet teremtsen az ügyek nyílt megvitatásához. Minden információt bizalmasan kezel, lehetővé téve a nyílt és félelem nélküli kommunikációt. 

10. cikk. Az Egyetemi Ombudsman segít feltárni az ügy különböző nézőpontjait, közvetítéssel elősegítve a különböző nézőpontokat, érdekeket és aggodalmakat feltáró megbeszéléseket. 

11. cikk. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem hatóságai és szervezeti egységei kötelesek haladéktalanul az Egyetemi Ombudsman rendelkezésére bocsátani a vizsgálat során kért információkat, beleértve a bizalmas dokumentumokat és anyagokat is – a titoktartás megőrzése mellett. 

12. cikk. Az Egyetemi Ombudsman az egyetemi közösség tagjait kikérdezheti a folyamatban lévő vizsgálatot érintő tényekről. 

13. cikk. Az Egyetemen belüli bejelentőket, akik az Egyetemi Ombudsman felé olyan információkat közölnek, amelyek egy vizsgálat megindításához vagy lezárásához vezetnek, a megtorlással szemben védelmet élveznek. 

14. cikk. Az egyetemi ombudsman minden tanév végén jelentést nyújt be tevékenységének eredményéről a Szenátusnak és a Rektornak, amely az Etikai Bizottság által benyújtott jelentés részét képezi. 

III. Záró rendelkezések 

15. cikk. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szenátusa a Rektor javaslatára, az Igazgatótanács véleményével összhangban, 5 éves időtartamra nevezi ki az Egyetemi Ombudsmant, a mandátum megújításának lehetőségével minden új rektori megbizatás kezdetén. 

16. cikk. Az Egyetemi Ombudsman olyan szakmai presztízzsel rendelkező, főállású oktató és kutató munkatárs lehet, aki nem sértette meg az etikai és egyetemi szakmai magatartási szabályokat. Az ombudsman nem lehet rektori, szenátusi elnöki, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi, adminisztratív főigazgatói tisztséget betöltő személy. 

KAPCSOLAT

Értesítés: etica@ubbcluj.ro

Ombuds: ombudsman@ubbcluj.ro

Dr. Dacian Dragoș egyetemi tanár

Az Etikai Bizottság elnöke

Dacian Dragoș

Dacian C. Dragoș a közigazgatási és európai jog Jean Monnet-professzora a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán és a Jogtudományi Doktori Iskola keretében. Társigazgatói tisztséget tölt be a Centrul de Studii privind Buna Guvernare (Jó Kormányzásért Tanulmányi Központ)tanulmányi központban. Marie Curie kutatási ösztöndíjban részesült (Michigan State University, 2005–2006); 2013-tól a BBTE Tudományos Tanácsának elnöke; az Országos Etikai Tanács elnöke (2016–2017); a Románia Közigazgatási Törvénykönyvét kidolgozó bizottság tudományos koordinátora (2006–2008), és szakértő a Közigazgatási Törvénykönyvet kidolgozó bizottságban (2010–2011). A Romániai Politikai és Alkotmányos Rendszert Elemző Államfői Bizottság tagja (2008–2009). Az EGPA X – „Law and Administration” szekciójának társigazgatója (2010-től). Az Európai Bizottság által létrehozott (TAIEX), vagyis Technikai Segítségnyújtási Információcsere projekt szakértője Törökország és Albánia esetén; a Világbank tanácsadója (2020), Spark Legal Network and Ecorys és Milieu Ltd – Law & Policy Consulting. Publikációk: 4 kötet rangos nemzetközi kiadóknál, nemzetközi kötetekben megjelent több mint 30 fejezet, 7 egyszerzős és 4 társszerzős könyv, szakkiadványokban közölt több mint 80 cikk.

Dr. Dégi L. Csaba egyetemi tanár

Alelnök (ombuds)

Conf. univ. dr. Csaba Dégi

Dr. Dégi L. Csaba habilitált egyetemi tanár a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka Karán, illetve magánpraxissal rendelkező vezető szociális munkás. A Nemzetközi Pszicho-Onkológiai Társaság (IPOS) ügyvezető titkára és az Európai Rákszervezet (ECO) megválasztott elnöke, illetve Románia képviselője az Amerikai Onkológiai Szociális Munka Szövetségben (AOSW). Tagja volt a Romániai Szociális Munka Kollégium Kutatási Bizottságának és az Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Segítségnyújtási és Szociális Támogatási Bizottságának. 2001 óta az APSCO® – www.psychooncology.ro – kutatási projekt vezetője és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka Karával társult APSCO Egyesület elnöke.