Tevékenységi és stratégiai terv, minőségbiztosítás
A Felsőoktatást, Kutatást, Fejlesztést és Innovációt Finanszírozó Ügyvezető Egység (UEFISCDI) által 2011-ben elkészített egyetemi minősítésnek és a romániai képzési programok rangsorolásának megfelelően a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egy komprehenzív, átfogó jellegű, korszerű kutató- és oktatóegyetem.
A 2016–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai terv, vállalt teljesítmény-mutatói és stratégiai célkitűzései révén, programszerű dokumentumként a BBTE szerepének megerősítését garantáló biztosítéknak számít, egy olyan felelős, aktív intézmény garanciája, amely képes a társadalom számára kompetens végzősöket kibocsátani, fejlesztési projekteket biztosítani, és a legfontosabb problémákra megoldásokat kínálni; ugyanakkor garanciáját képezi az egyetemünk és a world-class típusú európai és tengerentúli egyetemek közötti strukturális, kölcsönös viszony kialakítási folyamatának is.
Operatív Terv:
A kritériumok, amelyek lehetővé teszik számunkra a képzési programok vagy a felsőoktatási intézmények minőségértékelését, különfélék, és összhangban vannak az egyetemi tevékenység többféle dimenziójával: törvényi, szakmai, gazdasági, menedzseri, a hallgatók elvárásainak, a munkaadók elvárásainak, illetve a munkaerő-piaci követelményeknek való megfelelés, szervezeti, a jövő felé történő nyitás. Ezek a kritériumok a következők:
- az egyetemi autonómia törvényes szentesítése, valamint az autonómia felvállalása a teljesítmény és a versenyképesség növelése érdekében;
- az egyetemek küldetésének, valamint az intézmények és programok célkitűzéseinek határozott kijelölése az egyetemi charták, stratégiák és operatív programok révén;
- hozzáférés a meghatározott képességekkel rendelkező állampolgárok számára, átlátható módon és a versenyképesség alapján, a célszerűség diszkrimináció nélküli biztosításával;
- a tantervi minőség;
- az akadémiai testület minősége a szakképzettség és kompetenciák, az interaktív képességek, az oktatói képességek, az intellektuális műveltség, a kezdeményezőkészség és az elkötelezettség szempontjából;
- folyamatos visszajelzés megléte a hallgatókkal való kapcsolatban, és a hallgatók részéről érkező észrevételek, javaslatok, kritikák elfogadásának képessége;
- szervezési rugalmasság a kreditátviteli lehetőségek, az interdiszciplinaritás, a második esélyhez való folyamodás, a különböző képzési programokon vagy egyetemeken való tanulás szempontjából;
- az infrastruktúra minősége a tantermek, a szállítási eszközök szempontjából, valamint a könyvtárak, laboratóriumok, kommunikációs eszközök felszereltségi szintje;
- a költségvetési alapból a finanszírozók által kiutalt források, képesség arra, hogy a költségvetésen kívüli alapokból forrásokat lehessen bevonni, valamint az épületekbe és a berendezésekbe való befektetés lehetősége;
- elszámoltathatóság gyakorlása a humánerőforrás és anyagi erőforrások felhasználása tekintetében, valamint rendszeres könyvvizsgáláshoz való folyamodás;
- folyamatos visszajelzés megléte a munkáltatókkal való kapcsolatban, és arra való törekvés, hogy a képzési programok a munkaerő-piaci követelményekhez igazodjanak;
- tudományos versenyképesség az adott szakterületen elismert tudományos kutatások és a tudományos teljesítmény kiértékelésének nemzetközi kritériumai szempontjából;
- a minőségértékelési és minőségbiztosítási mechanizmusok kidolgozottságának színvonala;
- pragmatikus eredmény a technológiák, technikák, nyilvános viták, demokrácia vonatkozásában, amennyiben ezek a felsőoktatástól függenek;
- a technikai, tudományos, kulturális és művészeti innovációs képességek megteremtésének mértéke, és ezek megújításának megvalósulása.