Magyar tagozat

II. A MAGYAR TAGOZAT KÜLDETÉSE ÉS FELADATKÖRE

6. cikk. A BBTE Magyar Tagozata, küldetése, hogy – igénybe véve a felsőoktatás és a kutatás területén rendelkezésre álló korszerű eszközöket –, hozzájáruljon az erdélyi magyar kultúra fennmaradását és fejlődését szavatoló intézményes feltételek megszilárdításához, az itt élő más kultúrák, nyelvi közösségek, vallási felekezetek intézményeivel kialakított, és minden fél számára kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében.
7. cikk. A BBTE általános célkitűzéseivel összhangban, a Magyar Tagozat feladatköre a következőkre terjed ki:

1.  biztosítani a kor hazai és nemzetközi követelményeinek színvonalán a magyar nyelvű egyetemi képzést alapfokon, magiszteri és doktori szinten, a szakirányok lehető legszélesebb spektrumában, tekintettel a romániai magyar közösség szellemi és munkaerő-szükségleteire, a piaci elv és a versenyképesség érvényesülésére;
2.  biztosítani a magyar anyanyelvű hallgatók részére a világnyelveken való képzés lehetőségét azokon a szakokon, ahol erre igény mutatkozik, biztosítva ezen hallgatóknak a magyar nyelvű szakterminológia elsajátítását, és a magyar nyelvű képzésben részt vevő hallgatókkal közösen szervezett szakmai táborokon és versenyeken való részvételt;
3.  biztosítani a magyar nyelvű képzés alapjául szolgáló, nemzetközi mércével mérhető tudományos kutatómunka személyi és intézményi feltételeit;
4.  kialakítani és megvalósítani a BBTE-en az európai színvonalú magyar nyelvű egyetemi képzés oktatási struktúráit, pénzügyi, infrastrukturális, személyzeti feltételeit integráló fejlesztési stratégiát, valamint a magyar hallgatói létszám képzési és továbbtanulási feltételeit kielégítő intézményi kereteket;
5.  biztosítani a BBTE keretében zajló magyar nyelvű képzésnek és kutatásnak az egész magyar nyelvterületre kiterjedő vonzerejét;
6.  érvényesíteni a BBTE Magyar Tagozatának meghatározó szerepét a romániai magyar oktatáspolitikai jövőkép és fejlesztési stratégia kialakításában, a magyar tannyelvű alap-, közép- és felsőfokú oktatás tartalmának és intézményi kereteinek a regionális adottságokkal és az európai fejlődési követelményekkel összehangolt megtervezésében;
7.  kialakítani és fenntartani a hatékony együttműködés kereteit a román és a német tannyelvű képzést biztosító felsőoktatási egységekkel;
8.  fenntartani és továbbfejleszteni a magyar tannyelvű felsőoktatás támogatását felvállaló háttérintézményekkel kialakított szerződéses, intézményes együttműködési formákat;
9.  fenntartani és továbbfejleszteni a többi hazai magyar tannyelvű felsőoktatási intézménnyel, a magyarországi és más külföldi partneregyetemekkel kialakított szerződéses, intézményes együttműködési formákat;
10.  elősegíteni a magyar oktatók és hallgatók intenzív bekapcsolódását a nemzetközi csereprogramokba.

III. A MAGYAR TAGOZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

8. cikk. Az egyetemi szintű Magyar Tagozat szervezeti felépítése a következő egységeket foglalja magában:

1. azokat a karokat, amelyek keretében csak magyar tannyelvű intézetek működnek;
2. a magyar tannyelvű intézeteket;
3. a többnyelvű intézeteken belül az intézeti tagozatokat;
4. kari szintű tagozatokat, ahol még nem alakítottak magyar  intézetet;
5. Tanárképző Intézet – magyar tagozat;
6. a magyar tagozatos hallgatók szervezetei.

Ezeken a struktúrákon belül meg lehet szervezni:

1. kitatási egységeket;
2. szolgáltatási egységeket;
3. könyvtárakat;
4. egyéb relváns egyetemi struktúrákat.

III.1. Karok, amelyek keretében csak magyar tannyelvű intézetek működnek

9. cikk. Azok a karok, amelyek keretében  csak magyar tannyelvű intézetek működnek, az egyetemi Chartának a karokra vonatkozó előírásai, valamint a saját kari működési szabályzatuk alapján szervezik meg és fejtik ki tevékenységüket.

III.2. A magyar tannyelvű intézetek

10. cikk. A magyar intézetek, az egyetemi intézeti működési és szervezeti szabályzat alapján egyenértékűek a többi intézettel. A magyar tannyelvű intézetek az egyetemi Charta, a kari szabályzat és a saját intézeti működési szabályzatuk alapján szervezik meg és fejtik ki tevékenységüket.
11. cikk. A magyar tannyelvű intézetek létrehozása az egyetem szabályzata és az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően történik.

III. 3. A többnyelvű intézeteken belüli intézeti tagozatok

12. cikk. A többnyelvű intézeten belüli magyar tagozat az egyes karok keretében (amelyekben nem jött létre magyar intézet) a magyar tannyelvű oktatási tevékenység megvalósulásában részt vevő oktatói, kutatói, és az oktatói segédszemélyzetet, valamint az egyetemi hallgatókat (alap-, magiszteri és doktori képzés) tömöríti.
13. cikk. Azokon a karokon, ahol az oktatás több szakterületre terjed ki, az oktatók szakterületenként, illetve az ezeket lefedő többnyelvű intézetekben magyar tagozatokba szerveződnek, a szakmai sajátosságok érvényesítése érdekében.
14. cikk. Azokban az intézetekben, amelyekben a magyar tagozatba szerveződő oktatói közösség is tevékenykedik, az intézeti álláskeretben külön egységként tüntetik fel, csoportosítják és sorszámozzák a magyar tagozathoz tartozó állásokat.
15. cikk. Intézeti szintű magyar tagozatok addig működnek, ameddig az adott karokon is teljesül a feltétele a tanügyi törvény előírásainak megfelelő, önálló intézetek megalakításának.

III.4. Kari szintű magyar tagozat

16. cikk. Azokon a karokon jön létre, ahol több magyar tannyelvű intézet alakult, illetve ahol több intézeti szintű magyar tagozat működik.
17. cikk. Vezetését a kari  Magyar Tagozat Tanácsa és a kari szintű magyar tagozatvezető biztosítja.

III.5. Kutatási egységek

18. cikk. Ott, ahol a személyi és pénzügyi feltételek ezt lehetővé teszik, az intézeti vagy kari szintű magyar tagozat oktatói/kutatói személyzete, az egyetemi hallgatók (alap-, magiszteri és doktori képzés) bevonásával, önálló kutatócsoportokat, kutatási központokat, intézményeket hozhatnak létre, amelyek a tagozaton zajló oktatási tevékenység tartalmához illeszkedő kutatási projektek megvalósítására vállalkoznak.

III.6. Szolgáltatási egységek

19. cikk. A rendelkezésre álló pénzügyi feltételek függvényében, a törvényes előírásokkal és az egyetem szabályaival összhangban, a Magyar Tagozat keretében is létrehozhatóak az oktatói segédszemélyzet bevonásával, az egyetemi tevékenységek zökkenőmentes lebonyolítását és sajátos problémáinak megoldását lehetővé tevő tanácsadói, technológiaátadási, termelői és szolgáltatói egységek. Az egyetemi szolgáltatói és háttérintézmények keretében magyar nyelven is biztosított a szolgáltatáshoz való hozzáférés.

III.7. Könyvtárak, Egyetemi Múzeum és Levéltár

20. cikk. A kari szintű és intézeti magyar tagozatok belső használatra létrehozhatnak saját szakkönyvtárakat, információs és dokumentációs bázisokat.
21. cikk. A BBTE kari könyvtárainak magyar nyelvű szakkönyvekkel való ellátása, az illető kar magyar tagozatán tanuló hallgatók számával arányosan, és a magyar nyelven oktatott szakirányoknak megfelelően fejlesztendő.
22. cikk. A könyvtárak magyar nyelvű könyvekkel való ellátottságának felügyelete a magyar tagozathoz tartozó dékánok, dékánhelyettesek, intézetvezetők és tagozatvezetők feladata.
23. cikk. A Magyar Tagozat igényt tart arra, hogy a BBTE Egyetemi Múzeuma és Levéltára korszerű és szakmailag igényes módon dolgozza fel és jelenítse meg az egyetem történetének magyar vonatkozásait is. A Magyar Tagozat kezdeményezi és ellenőrzi, hogy e források szakszerű felkutatására, kiadására és kiállítására, illetve bármilyen természetű bemutatására az egyetem olyan szakembereket alkalmazzon, akik ismerik ezen források nyelvét, szakmailag jártasak az ilyen természetű kutatásokban és a muzeológiai gyakorlatban.

III.8. A kiadványok szerkesztőbizottságai

24. cikk. A BBTE támogatja a Magyar Tagozat szükségleteinek megfelelő magyar és idegen nyelvű  szakfolyóiratok és más tudományos, tájékoztató kiadványok megjelentetését. A Studia Universitatis Babeş–Bolyai szerkesztőbizottságaiban a Magyar Tagozat képviselői is helyet kapnak, és biztosítják a magyar nyelven megjelenő közlemények tudományos és nyelvi színvonalát.
25. cikk. A Kolozsvári Egyetemi Kiadó (Presa Universitară Clujeană) a Magyar Tagozat könyvkiadási igényeit is kielégíti. A Kiadó ennek érdekében megfelelő számú magyar nyelvi és szakmai képzettséggel rendelkező személyzetet alkalmaz.

III.9. A Magyar Tagozat adminisztrációja és a titkárságok

26. cikk. A Magyar Tagozat ügyintézését a titkársági személyzet és a BBTE Adminisztratív Főigazgatósága (DGA) biztosítja. Az Adminisztratív Főigazgatóság szintjén egy olyan személy kerül kinevezésre a vezetőség közül, aki felelős a Magyar Tagozat sajátos ügyviteléért.
27. cikk. A magyartagozat-vezető rektorhelyettest feladatai ellátásában irodai személyzet segíti. A rektorhelyettesi irodában a magyar tagozati titkár mellett, megfelelő létszámú személyzet biztosítja az ügyintézést.
28. cikk. Kari szinten a magyar intézetigazgató mellett a magyar tagozati titkár látja el az ügyviteli feladatokat.
29. cikk. Amennyiben az anyagi feltételek adottak, az intézetekben az intézetigazgató és tagozatvezető mellett a magyar tagozati titkár látja el az ügyviteli feladatokat.
30. cikk. A titkársági személyzet a magyar tagozati értekezletekről minden szinten jegyzőkönyvet vezet.

IV. A MAGYAR TAGOZAT VEZETŐ TESTÜLETEI ÉS BEOSZTÁSAI

31. cikk. A magyar tagozat vezetőtestületei az alábbiak:
1.  Magyar Tagozat Vezetőtanácsa;
2.  Magyar Tagozat Szenátusi Csoportja;
3. Kari szintű Magyar Tagozati Tanács.

IV.1. A Magyar Tagozat Vezetőtanácsa

32. cikk. A Magyar Tagozat Vezetőtanácsa a BBTE Magyar Tagozatának fő elvi, egyetempolitikai és szabályozó (szabályzatot elfogadó, illetve szabályzatot módosító) döntéshozó testülete. A Vezetőtanács dönt a közös szabályokról, valamint a Magyar Tagozat fejlesztési irányairól és céljairól.
33. cikk. A Vezetőtanács tagjai:

1. a BBTE Szenátusának a Magyar Tagozatot képviselő tagjai;
2. a Magyar Tagozat vezető beosztású tisztségviselői: rektorhelyettesek, minden karról a Magyar Tagozatot képviselő dékán vagy dékánhelyettes, az intézeti szintű tagozatvezetők: magyar intézetigazgatók vagy vegyes intézeti magyar tagozatfelelősök (azokról a karokról, ahol a magyar tagozat vegyes intézet keretében szerveződik, 10 főállású magyar tagozatos oktatóig egy, efölött két szavazati joggal rendelkező képviselőt delegálnak ezek a karok, míg a többi tagozatvezető állandó meghívottként van jelen a Vezetőtanács ülésein); az Adminisztratív Főigazgatóság egy tagj, aki a Magyar Tagozat ügyeivel foglalkozik;
3. a Magyar Tagozaton tanuló egyetemi hallgatók képviselői: diákszenátorok és a hallgatók által kidolgozott szabályzat alapján megválasztottak (a Vezetőtanácsban lévő összes tag 25%-a).

34. cikk. A Magyar Tagozati választásoknak azon aspektusai esetén, amelyekre az Általános egyetemi választási szabályzat nem vonatkozik, a Belső választási szabályzat lesz irányadó.
35. cikk. Magyar Tagozat Vezetőtanácsának ülése döntésképes, ha a magyar tagozattal rendelkező karok kétharmada (egyetemi oktatók és hallgatók is, részvételi aránytól függetlenül), vagy összesen legalább 18 vezetőtanácstag jelen van.
36. cikk. A Magyar Tagozat Vezetőtanácsa rendszerint havonta, de legalább félévente ülésezik.
37. cikk. Az üléseket a magyartagozat-vezető rektorhelyettes hívja össze és vezeti. Az ülések előkészítése a magyartagozat-vezető rektorhelyettes feladata. Az ő hiányában az ülést a másik magyar tagozatos rektorhelyettes hívja össze, vagy a Tagozat képviselője az egyetem Szenátusának vezetőségében.
38. cikk. Szükség esetén a magyartagozat-vezető rendkívüli ülést hívhat össze. Rendkívüli ülést lehet összehívni a Magyar Tagozat Vezetőtanácsa tagjai egyharmadának írásos kérésére is. Az ülések napirendjéről és az elfogadott határozatokról a Magyar Tagozat Vezetőtanácsának tagjait a Magyar Tagozat titkársága elektronikus hírlevélben tájékoztatja.
39. cikk. A Tanács tagjai, akik objektív okokból nem vehetnek részt az ülésen, a saját karukon főállásban dolgozó képviselőt delegálhatnak maguk helyett.
40. cikk. Az ülésen jelenlévők egyszerű szavazattöbbsége, illetve esetenként a jelen Szabályzatban meghatározott minősített szavazattöbbsége alapján fogad el határozatokat.
41. cikk. A Magyar Tagozat Vezetőtanácsának hatásköre:

1. Jóváhagyja a magyar nyelvű alapszintű, magiszteri és doktori képzés oktatásfejlesztési irányelveit;
2. meghatározza azokat az elvi álláspontokat, amelyek alapján a Magyar Tagozat érdekeit képviselni kell szakmai és gazdasági-adminisztratív téren a BBTE más tagozatai és vezető testületei előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a hazai egyetemközi kapcsolatok terén;
3. meghatározza a magyar tannyelvű oktatási tevékenység szakmai ellenőrzési és értékelési módozatait;
4. elfogadja a Magyar Tagozat megszervezését és működését biztosító belső szabályzatot, és előterjeszti azt az egyetemi illetékes döntéshozó fórumoknak;
5. meghatározza azokat a hatékonysági paraméterek szerint ráfizetéses, de az erdélyi magyar kultúra és tudományosság műveléséhez szükséges magyar tannyelvű szakirányokat, amelyek fenntartása kiemelt támogatást igényel; szabályozza az erre a célra elkülönített alapok kezelését;
6. hazai és nemzetközi oktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel való együttműködési programokat javasol;
7. egyetemi szintű magyar nyelvű tudományos rendezvényeket kezdeményez;
8. együttműködési elveket és formákat javasol a többi erdélyi, magyar tannyelvű felsőoktatási intézménnyel, képviselendő általános elvi álláspontokat javasol a romániai magyar felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatokban;
9. javaslatot tesz a magyar nyelvű tanárképzés alapelveire; kezdeményezi a szakmai továbbképzés és felnőttoktatás, a folyamatos képzés új formáit;
10. javaslatot tesz a Magyar Tagozat támogatását felvállaló háttérintézményekkel és partnerintézményekkel megkötött együttműködési szerződésekre;
11. a Magyar Tagozat Tanácsa tagjai egyharmadának írásbeli kérésére és az ülésen jelenlévők kétharmados szavazattöbbsége alapján a Tanács kezdeményezheti az egyetemi vezető tisztségekbe kijelölt és megválasztott magyar tagozati tisztségviselők visszahívását.
12. a BBTE Szenátusának határozatai és a hazai felsőfokú oktatás fejlesztési normáinak megfelelően összehangolja és megszervezi a különböző karokon és szakterületeken zajló magyar tannyelvű oktatási és kutatási tevékenységeket, ezek napi szervezési kérdéseiben dönt;
13. összehangolja a tantervfejlesztési folyamatokat, kidolgozza a karok és a képzési programok közötti együttműködés formáit az alapképzésben, a magiszteri és doktori képzésben;
14. új magyar tannyelvű (vagy esetenként idegen nyelvű) képzési programok és szakok beindítását koordinálja;
15. összehangolja a Magyar Tagozaton zajló képzés szakjainak és szakirányainak ismertetésével, a felvételire jelentkezők tájékoztatásával, a felvételi megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységeket;
16. foglalkozik a magyar tagozatos egyetemi hallgatók sajátos egyetemi problémáinak megoldásával;
17. a karok, intézetek és a kari, illetve intézeti szintű magyar tagozatok javaslatai alapján javaslatokat tesz a díszdoktori (Doctor Honoris Causa) cím, a szakmai és tudományos, kutatási érdemekért járó díjak és kitüntetések odaítélésére;
18. megszervezi a Magyar Tagozaton belüli választásokat a vezetőtestületekbe és tisztségekbe;
19. megszervezi a Magyar Tagozat egyetemi szintű képviselőinek és vezetőinek kijelölését, és az egyetem vezetőtestületeibe való megválasztásra történő előterjesztését;
20. lépéseket tesz a Magyar Tagozat rendelkezésére fordítandó pénzügyi, gazdasági, infrastrukturális és fejlesztési források előteremtése érdekében;
21. a magyar tannyelvű oktatás színvonalának biztosítása érdekében összehangolja a magyar oktatószemélyzet részvételi formáit a tudományos kutatás, a pályázati és kutatási programok terén;
22. biztosítja a Magyar Tagozatnak az erdélyi magyar egyetemi oktatás hagyományaival és a Tagozatnak az egyetemen belüli arányaival és teljesítményeivel összhangban álló szimbolikus megjelenítését az egyetemi térben és kommunikációban, az érvényes egyetemi szabályozások feltételei mellett;
23. bizottságokat nevez ki a projektek kidoglozására, a Magyar Tagozat konkrét szervezési és működési kérdéseinek szabályozásával kapcsolatos tervezetek, megoldási javaslatok kidolgozására.

IV.2. A Magyar Tagozati Szenátusi Csoport

42. cikk. A Magyar Tagozati Szenátusi Csoport a Magyar Tagozaton megválasztott szenátusi tagokból alakul a Magyar Tagozattal kapcsolatos szenátusi határozatok előkészítésére és a szenátusi előterjesztésére.
43. cikk. A szenátusi Csoport vezetője a szenátus magyar tagozatos vezetőségi tagja, a BBTE Szenátusának elnöke vagy alelnöke.
44. cikk. A Magyar Tagozat szenátusi tagjai, a Magyar Tagozat egyetemen belüli részarányának megfelelően kapnak helyet a Szenátusi Bizottságokban. A bizottságok tagjaiként részt vesznek a közös egyetemi határozatok előkészítésében és szenátusi elfogadtatásában. A bizottsági és a szenátusi döntések során minden esetben a Magyar Tagozat érdekeit képviselik és érvényesítik.
45. cikk. A Magyar Tagozat szenátusi tagjai közvetlenül az őket megválasztó magyar tagozati testület, általában pedig a magyar egyetemi közösség egésze előtt felelősséggel tartoznak a kifejtett szenátusi tevékenységükért.

IV.3. A magyartagozat-vezető rektorhelyettes

46. cikk. A magyartagozat-vezető rektorhelyettes hatásköre:

1. Képviseli a Magyar Tagozatot az egyetem vezetőtestületeiben, a más hazai és külföldi intézményekkel való kapcsolatokban;
2. Felel a Szenátus, az Igazgatótanács és a Magyar Tagozat Tanácsa határozatainak végrehajtásáért, beleértve a Rektori döntéseket és rendelkezéseket;
3. Képviseli a Magyar Tagozatot a más tagozatokkal, valamint az egyetemi vezetőséggel való érdekegyeztetésekben;
4. Képviseli a Magyar Tagozatot más felsőoktatási intézményekkel való hivatalos tanácskozásokon/megbeszéléseken;
5. Képviseli a Magyar Tagozatot a különböző felsőoktatási, tudományos szervezetek, háttérintézmények fórumain, megbeszélésein;
6. Képviseli a Magyar Tagozatot az országos és helyi magyar diákszervezetekkel való megbeszéléseken, közös rendezvényeken;
7. Felügyeli az egyetem keretében a Magyar Tagozat szervezői, logisztikai, pénzügyi vagy más természetű hozzájárulását az egyes partnerekkel való közös szakmai vagy arculati rendezvények megszervezésében;
8. Különféle rendezvények alkalmával reprezentatív szerepe van;
9. A Magyar Tagozat nevében nyilatkozik a szélesebb közönség számára, a Rektor értesítésével és jóváhagyásával;
10. Elnökletével folynak a Magyar Tagozat Vezetőtanácsának ülései;
11. Biztosítja a Magyar Tagozat tagjainak hatékony tájékoztatását, szakmai és tudományos eredményeinek elismertetését és értékelését, az egyetemi térben való nyilvános megjelenítését;
12. A Magyar Tagozat Tanácsa elé terjesztett évi, tanév eleji jelentésekben értékeli a Magyar Tagozaton kifejtett tevékenységet;
13. Megszervezi a Magyar Tagozat központi tanévnyitóját, amelyen saját hatáskörében valamely kar oktatóját, érdemei elismeréséül, évnyitó előadásra kéri fel.

47. cikk. Távollétében a tagozatvezető rektorhelyettest a Vezetőtanács által kijelölt más magyar rektorhelyettes, vagy a Magyar Tagozat Vezetőtanácsának egy kijelölt tagja helyettesíti.

IV.4. A Magyar Tagozat képviselői az egyetemi szintű Igazgatótanácsban

48. cikk. Az egyetemi szintű Vezetőtanács (Igazgatótanács) tagjai a Magyar Tagozat által kijelölt rektorhelyettesek, a magyar tagozati dékánok, és a magyar hallgatók egyetemi szintű képviselője.
49. cikk. A Magyar Tagozat képviselőinek az egyetemi szintű Vezetőtanácsban (Igazgatótanács) együttdöntési joguk van a Magyar Tagozatot érintő kérdésekben. Ennek a jognak gyakorlása érdekében, előzetesen egyeztetnek a megtárgyalandó problémákban. Amennyiben a tanácskozás közben konfliktuális kérdésben kell dönteniük, az egyeztetés érdekében kérhetik az ülés felfüggesztését vagy a szavazás elhalasztását. Az egyeztetés során közmegegyezésre törekednek, és amennyiben ez nem lehetséges, szavazásra kerül sor.

IV.5. A Magyar Tagozat konzultatív testületei

IV.5.1. A tagozatvezető rektorhelyettes Tanácsadó testülete

50. cikk. A Magyar Tagozat Tanácsadó testülete a tagozatvezető rektorhelyettes munkáját segítő, oktatói, hallgatói és hivatali személyzetéből szerveződő operatív munkacsoport. Létszáma 4 és 6 fő között mozog, legalább egy tagja a hallgatók közül van.
51. cikk. A Tanácsadó testület tagjait a tagozatvezető rektorhelyettes jelöli ki. A Tanácsadó testület állásfoglalása a tagozatvezető rektorhelyettes számára ajánlásértékű. A testület mandátuma a rektorhelyettes mandátumáig érvényes.
52. cikk. A Tanácsadó testület hatásköre:

1. szakmai konzultációkkal segíti a tagozatvezető rektorhelyettes munkáját;
2. a tagozatvezető rektorhelyettes felkérésére szakanyagokat készít elő, dolgoz ki és véleményez;
3. a Tanácsadó testület tagjait a rektorhelyettes jól körülhatárolt ügyek képviseletével bízhatja meg (tagozati biztos).

IV.5.2. A magyar tagozatos oktatók fóruma

53. cikk. Konzultatív, nem döntéshozó, közmeghallgatás-szerű ülés, amelyre meghívást kapnak a Magyar Tagozat főállású oktatói és kutatói, valamint a diákszenátorok.
54. cikk. Alkalmilag hívják össze, a Magyar Tagozat Vezetőtanácsának határozata alapján.
55. cikk. A magyar tagozatos oktatók és kutatók fórumát a Szenátus magyar tagozati vezetője hívja össze, a gyűlés előkészítését és levezetését egyezteti a tagozatvezető rektorhelyettessel. Ebbe beletartozik a fórum napirendje és a felszólalások rendje.

IV.6. A kari szintű Magyar Tagozat vezetése

IV.6.1. A kari szintű Magyar Tagozati Tanács

56. cikk. A kari szintű Magyar Tagozat kollektív képviseleti, vezető- és döntéshozó testülete azon karok esetében, ahol több magyar intézet működik, vagy ahol több többnyelvű intézetben alakulnak magyar tagozatok. Amennyiben a karon belül egyetlen intézetben alakul meg és szerveződik, a Magyar Tagozatot, annak hatásköreit az Intézeti Tanács veszi át. Ezekben az esetekben, a hallgatókat érintő kérdésekben, a diákképviseletet kötelezően meghívják az ülésekre, szavazati jog nélkül.
57. cikk. A Tagozati Tanács tagjai:

1. a Magyar Tagozat képviselői a Kari Tanácsban;
2. a kari szintű magyartagozat-vezető (dékán vagy dékánhelyettes);
3. a magyar intézetvezetők, vagy az intézeti magyar tagozatfelelősök (többnyelvű intézetek esetén);
4. a magyar egyetemi hallgatók kari képviselői;
5. a kari szintű Magyar Tagozat körébe tartozó kutatási és szolgáltatási egységek vezetői.

58. cikk. A kari szintű Magyar Tagozati Tanács félévente legalább egyszer ülésezik, a kari szintű tagozatvezető összehívására, aki egyben előkészíti és levezeti az üléseket.
59. cikk. A kari szintű Magyar Tagozati Tanács hatásköre:
1.  kidolgozza a kari szintű Magyar Tagozat fejlesztési stratégiáját;
2.  előterjeszti és megszervezi a kari szintű Magyat Tagozaton működtethető alapképzési szakirányokat, a magiszteri és a doktori képzés formáit; a kari szintű Magyar Tagozaton összehangolja a tantervi előírásokat; beazonosítja a tagozati szinten közösen oktatható tantárgyakat;  interdiszciplináris oktatási programokat dolgoz ki;
3.  azokon a karokon, ahol a magyar tagozat nem külön intézetek keretében működik, igényléseket terjeszt elő a Magyar Tagozathoz tartozó szakirányok beiskolázási számaira az alapképzési és magiszteri programokon a magyar nyelvű hallgatók számára biztosított helyekre;
4.  javaslatokat dolgoz ki és terjeszt elő a kari szintű Magyar Tagozat keretében megszervezhető kutatási tevékenységek formáira;
5.  véleményezi a Magyar Tagozat oktatói személyzetének létszámkeretét, felügyeli a magyar oktatói állások kialakításának és betöltésének folyamatát;
6.  intézkedik a tagozati tevékenységek (tudományos, kulturális rendezvények, vendégtanári programok, szakmai együttműködési megállapodások stb.) megszervezéséről;
7.  foglalkozik a magyar tagozatos hallgatók sajátos egyetemi problémáinak megoldásával;
8.  biztosítja a Magyar Tagozatnak a karon belüli arányaival és teljesítményeivel összhangban álló szimbolikus megjelenítését az egyetemi térben és kommunikációban, a dékán értesítésével;
9.  szakbizottságokat alakít a Magyar Tagozat szervezési, működési és fejlesztési kérdéseivel kapcsolatos javaslatok, tervezetek kidolgozására.

IV.6.2. A kari szintű magyartagozat-vezető

60. cikk. A magyar tagozat képviseletével megbízott dékánhelyettes tölti be ezt a feladatkört.
61. cikk. Azokon a karokon, ahol a dékán a Magyar Tagozat tagja, ő tölti be ezt a tisztséget.
62. cikk. A kari szintű magyartagozat-vezető hatásköare:

1. felel a Kari Tanács és a kari szintű Magyar Tagozati Tanács határozatainak végrehajtásáért;
2. szervezi és ellenőrzi kari szinten a magyar tagozati oktatási és kutatási folyamatokat: biztosítja a tantervek összehangolását, szakemberekkel való lefedését;
3. azokon a karokon, ahol a magyar tagozat nem külön intézetek keretében működik javaslatokat terjeszt elő a Magyar Tagozat szintjén a beiskolázási számokra, az új szakképzési területek létrehozására és a személyzeti poltikára vonatkozóan;
4. kezdeményezi a vendégtanári programok megszervezését, a sajátos kutatási projektek elindítását, a szakmai, tudományos és kulturális együttműködési megállapodások formáinak kidolgozását;
5. gondoskodik a Magyar Tagozat infrastrukturális fejlesztéséről, a rendelkezésre álló pénzeszközök ésszerű felhasználásáról, szaktermek, laboratóriumok felszereléséről, a magyar nyelvű szakirodalom könyvtári biztosításáról;
6. összehívja, előkészíti és levezeti a kari szintű Magyar Tagozati Tanács üléseit;
7. irányítja az intézeti magyar tagozati felelősök munkáját, amennyiben a Magyar Tagozat nem különálló intézetek keretében működik;
8. figyelemmel kíséri a Magyar Tagozat keretében meghirdetendő oktatói/kutatói állások létrehozásának folyamatát;
9. képviseli a kari szintű Magyar Tagozatot, a magyar oktatók és egyetemi hallgatók álláspontját az Igazgatótanácsban, a Kari Tanácsban és a Magyar Tagozat Vezetőtanácsában; tájékoztatja a magyar egyetemi oktatókat és hallgatókat a kari és az egyetemi szintű határozatokról;
10. képviseli a kari szintű Magyar Tagozatot a belföldi és külföldi partnerintézményekkel való szakmai együttműködésben, szerződéses megállapodásokban; ünnepi események alkalmával eleget tesz a reprezentációs kötelezettségeknek;
11. kari szinten koordinálja a tagozat arculatépítését (feliratok, honlap, tájékoztatás, megjelenítés), az érvényes szabályokkal összhangban.

IV.7. Az intézeti szintű tagozatvezető: magyar intézetigazgató, vegyes intézeti tagozatfelelős

63. cikk. A hatályos Egyetemi választási szabályzat előírásai alapján a magyar (nyelvű) intézetek tagjai, vagy a magyar tagozathoz tartozó főállású oktatók a magyar tagozati oktatók köréből intézetigazgatót/tagozatfelelőst választanak.
64. cikk. Azokban az intézetekben, ahol a Magyar Tagozat köréből választottak intézetvezetőt, ő tölti be a magyartagozat-felelősi tisztséget is.
65. cikk. Az intézeti tagozatfelelős hatásköre:

1. legalább negyedévente előkészíti, összehívja és vezeti a tagozati üléseket; ezek megegyezhetnek az egyetem szabályos intézeti gyűléseivel is, amennyiben a résztvevők többsége a Magyar Tagozat része.
2. képviseli az intézeti tagozat érdekeit az Intézeti és Kari Tanácsban, valamint azokban a kari és egyetemi szintű testületekben, amelyeknek tagjai közé választják;
3. képviseli a tagozat érdekeit a kari szintű Magyar Tagozati Tanács előtt;
4. felügyeli a magyar oktatói személyzet bérezési feltételeit; gondoskodik a magyar oktatási és kutatási teljesítmények megjelenítéséről, elismertetéséről, jutalmazásáról;
5. kidolgozza és előterjeszti a Magyar Tagozat működtetésének és fejlesztésének pénzügyi, infrastrukturális feltételeit;
6. a dékán értesítésével képviseli a tagozatot minden egyetemi megbeszélésen és fórumon, az oktatási és tudományos kutatási partnerkapcsolatokban, a háttérintézményekkel való kapcsolatokban;
7. figyelemmel kíséri a tagozat keretében megvalósuló oktatási és kutatási folyamatot; felel a magyar tannyelvű szakok tanterveinek kidolgozásáért; felel a szakképzési programoknak, a szakirányításnak, a szakmai gyakorlatnak, a záróvizsgának és magiszteri vizsgának a vonatkozó törvények és egyetemi/kari szabályok szerinti, illetve a tagozat belső döntései alapján történő megvalósításáért; felel a tagozati ülés döntéseinek végrehajtásáért;
8. biztosítja az oktatási folyamat szakemberekkel való lefedettségét; koordinálja a más intézetekből, karokról, egyetemekről betanító oktatók, meghívott vendégoktatók, óraadók tevékenységét;
9. megszervezi az évi tevékenységek időbeosztását, a feladatok és a felelősségek tagozaton belüli megosztását; javaslatokat tesz a tagozathoz tartozó oktatók szakbizottságokban való részvételére, a különböző szintű vizsgabizottságok összetételére;
10. a tagozat oktatói közösségével egyeztetve biztosítja a tagozati álláskeret kialakítását és betöltését; személyzetpolitikai javaslatokat terjeszt a tagozati ülés elé az álláshirdetésekről, oktatói előléptetésekről, az oktatói minősítésekről; javaslatokat tesz oktatói kitüntetésekre, az oktatói nyugdíjkorhatár meghosszabbítására, az emeritus professzori cím odaítélésére;
11. a hallgatók egyetemi problémáinak megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn a tagozat által ellátott szak(ok) hallgatói képviseletével;
12. biztosítja a tagozathoz tartozó infrastruktúra fejlesztésével, a rendelkezésre álló pénzügyi alapok felhasználásával kapcsolatos tevékenységek ésszerű megtervezését és összehangolását;
13. a dékénnal egyeztetve biztosítja a tagozat szakmai arculatának az egyetemi és a szélesebb körű nyilvánosság előtti megfelelő megjelenítését, a tagozaton belüli szakmai teljesítmények elismertetését;
14. folyamatosan és naprakészen tájékoztatja a tagozat tagjait mindazon testületek határozatairól, amelyekben a tagozatot képviseli.

V. A TISZTSÉGVISELŐK MEGVÁLASZTÁSA ÉS FELMENTÉSE

66. cikk. A Magyar Tagozat tisztségviselőit az összegyetemi választások alkalmával az egyetemi Charta által meghatározott vezető beosztásokba választják meg. A Magyar Tagozat tisztségviselőinek megválasztása az Egyetemi választási szabályzat, valamint az azt kiegészítő, a jelen Szabályzat mellékletét képező, a Magyar Tagozat belső választási szabályzata alapján történik.
67. cikk. A Magyar Tagozat tisztségviselői a közös egyetemi végrehajtó testületek teljes jogú tagjaivá válnak: a rektorhelyettes(ek) a Rektori Tanács és az egyetem Igazgatótanácsának tagjai; a magyar tagozati intézetvezetők kari szinten a Kari Tanács tagjai, amennyiben megválasztották őket; a kari szintű magyar tagozatvezető a Dékáni Tanács tagja; az intézeti tagozatfelelősök (ahol ilyenek vannak) az Intézeti tanácsok tagjai, amennyiben megválasztották őket.
68. cikk. A Magyar Tagozati tisztségviselők a tagozat működését érintő minden lényeges kérdésben folyamatosan egyeztetnek az egyetemi oktatói közösséggel és annak képviselőivel. Döntéseiket a magyar egyetemi oktatók és hallgatók álláspontjához igazítják; az egyetemi fórumokon és a nyilvánosság előtt minden esetben a Magyar Tagozat érdekeit képviselik. A Magyar Tagozati tisztségviselők döntéseikért és tevékenységükért az őket megválasztó, valamint a választásukat érvényesítő és megerősítő Magyar Tagozati, illetve közös egyetemi testületek előtt felelősséggel tartoznak.
69. cikk. A Magyar Tagozat képviselői a BBTE Igazgatótanácsában, illetve a kari Tanácsokban érvényesítik a magyar képviselet többségi döntéseit, ellenkező esetben visszahívhatóak.
70. cikk. A Charta és a választási szabályzatok előírásainak megfelelően a Magyar Tagozat tisztségviselői visszahívhatóak vagy felmenthetőek. Amennyiben nem tesznek eleget a tisztségükkel járó kötelezettségeknek, az őket megválasztó, illetve a választásukat érvényesítő Magyar Tagozati testületek tagjainak egyharmada írásbeli kérés alapján kezdeményezheti visszahívásukat. Amennyiben valamely Magyar Tagozati tisztségviselő visszahívását az egyetem kollektív vezetőtestületeiben kezdeményezik, a visszahívási eljárást az őt megválasztó Magyar Tagozati testület beleegyezésével lehet lefolytatni.

VI. A MAGYAR TAGOZATI TEVÉKENYSÉG MEGSZERVEZÉSE

VI.1. Az oktatási folyamat megszervezése

71. cikk. Magyar nyelvű képzési programok egyaránt szervezhetőek az alapképzés, a magiszteri képzés, a doktori képzés és a posztgraduális képzés szintjén. A magyar tannyelvű képzési programok minden korlátozás nélkül, bárki számára nyitottak, aki magyar nyelven kíván tanulni, és rendelkezik az ehhez szükséges nyelvi kompetenciával.
72. cikk. A szakmai kommunikáció és a munkaerőpiaci elvárások teljesítése érdekében, az oktatási folyamat megszervezése a Magyar Tagozaton megfelelő feltételeket biztosít a hallgatóknak a szakterminológia elsajátítására és a szaknyelvi kompetenciák kialakítására román és legalább egy idegen nyelven. Ennek érdekében egyes választható előadások az egyetem többi tagozatának nyelvén és világnyelveken is tarthatók.
73. cikk. Igény esetén egyes tanulmányi programok keretében világnyelvű képzések is szervezhetők, beleértve a szakmai táborokat és a tudományos versenyeket, akár azokkal az intézetekkel közösen is, amelyek nem tartoznak a magyar tagozathoz. Az ezeken az képzéseken részt vevő magyar anyanyelvű hallgatók számára biztosítani kell a magyar nyelvű szakterminológia elsajátítását.
74. cikk. A rendelkezésre álló pénzalapok ésszerű felhasználása és a szakterületek, képzési programok közötti szabad átjárás érdekében a magyar tagozatok intézeti és kari szinten a képzési programok kidolgozásában együttműködnek egymással, összehangolva a tantervkoncepciókat, kiküszöbölve a tantervi átfedéseket és ismétlődéseket, beazonosítva a közösen oktatható tárgyakat.

VI.2. A tudományos kutatómunka, fejlesztés-innováció megszervezése

75. cikk. A BBTE Magyar Tagozatán kifejtett tudományos kutatómunka az oktatási tevékenység tudományos kutatásban való megalapozottságának szükségességét tartja szem előtt, célkitűzései és szervezési formái tekintetében a kutatás általános egyetemi szabályozásába illeszkedik.
76. cikk. A Magyar Tagozat oktatói személyzete részt vesz a kutatói munkaközösségek, egyetemi kutatóközpontok és kutatóintézetek közös kutatási projektjeinek kivitelezésében, bekapcsolódik a regionális, országos, egyetemközi és nemzetközi kutatási folyamatokba, és önálló kutatócsoportokban, kutatóközpontokban vagy kutatóintézetekben saját projektek kivitelezésére vállalkozik.
77. cikk. A Magyar Tagozat oktatói személyzete a kutatómunka megvalósítása során, az egyetemi tudományos közösséghez tartozóként, közösen használja az egyetem rendelkezésére álló, a tudományos kutatás feltételeit biztosító felszereléseket, berendezéseket, szolgáltatásokat, információforrásokat, publikációs lehetőségeket.
78. cikk. A Magyar Tagozat tudományos teljesítményeinek elbírálása a tudományos kutatómunka egyetemes kritériumai alapján történik. Az egyetem által alkalmazott minősítési és értékelési rendszereknek esetenként tekintettel kell lenniük a magyar tagozati kutatások tematikai és eljárásbeli sajátosságaira. A magyar nyelven történő tudományos közlések nyilvántartása és elbírálása a román és az idegen nyelveken való közlésekkel egyenértékűen történik.
79. cikk. A Magyar Tagozat az egyetemen belüli részarányának megfelelően vesz részt a kutatási stratégiák kidolgozásában, a kutatómunka megszervezésében és eredményeinek értékelésében. Az Egyetemi Tudományos Kutatási Tanácsban, a hozzá tartozó bizottságokban és hivatalokban megfelelő számú helyet és tisztséget töltenek be a Magyar Tagozat képviselői. A nyelvileg, tematikailag és a kutatásmenedzsment tekintetében sajátosan a Magyar Tagozathoz kötődő kutatások kivitelezését és értékelését megfelelő szakmai és nyelvi kompetenciával rendelkező személyzet biztosítja.

VI. 3. Háttérintézmények, partnerintézmények

80. cikk. A BBTE Magyar Tagozata minden szinten az oktatás és a tudományos kutatás megszervezése terén, saját hatáskörében két vagy többoldalú szerződések alapján, együttműködési kapcsolatokat ápolhat belföldi és külföldi partnerintézményekkel (egyetemek, karok, tagozati intézetek, tudományos kutatóintézetek, akadémiai intézetek, szakmai társulások) és háttérintézményekkel, az egyetemi szabályozások feltételei mellett.
81. cikk. Háttérintézménynek minősülnek azok az egyesületek, alapítványok, társaságok, amelyek alapszabályzatuk értelmében felvállalják a BBTE keretében zajló magyar tannyelvű felsőoktatás és a vele kapcsolatban álló tudományos kutatás szakmai támogatását.

VII. A MAGYAR TAGOZAT PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI HELYZETE, INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGAI

VII.1. A Magyar Tagozat működésének pénzügyi forrásai

82. cikk. A BBTE Magyar Tagozatán folyó oktatási tevékenység pénzügyi forrásait a költségvetési normatív támogatás, valamint a magyar tagozaton tanulók és oktatók/kutatók által befizetett tandíjak és egyéb illetmények, kutatási pályázatokból, projektekből, szolgáltatásokból bevételezett jövedelmek és más, saját bevételek képezik.
83. cikk. A magyartagozat-vezető rektorhelyettes javaslatára négyévente elkészül a Magyar Tagozat számára stratégiailag fontos akadémiai programok listája, évenkénti módosítási lehetőséggel, amelyek – a többi tagozat hasonló jellegű programjai mellett – a Rektor javaslatára és az Igazgatótanács jóváhagyását követően, támogatásban részesülnek az egyetemi szolidaritás elve alapján, (amelynek részleteit a BBTE egyéb jogszabályai fogják tartalmazni).

VII.2. A Magyar Tagozat infrastrukturális adottságai

84. cikk. A BBTE Magyar Tagozatának intézetei más intézetekkel együtt, közösen használják az egyetem tulajdonában levő vagyont, valamint a hozzá tartozó összes javakat, beleértve az ingatlanokat, az oktatási és kutatási tevékenység céljait szolgáló infrastruktúrát, laboratóriumokat, könyvtárakat, felszereléseket és berendezéseket, más képzési és kommunikációs eszközöket. Az egyes karok rendelkezésére álló vagyonrészeket a kari szintű Magyar Tagozat úgyszintén közösen használja a karhoz tartozó más tagozatokkal.

VIII. A MAGYAR TAGOZATON BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ, NYELVHASZNÁLAT, ARCULAT, PR, SAJTÓVAL VALÓ KAPCSOLAT

85. cikk. A Magyar Tagozaton belüli kommunikáció szóban és írásban magyar nyelven történik.
86. cikk. A Magyar Tagozat tevékenységéről a magyar oktatókat és hallgatókat elektronikus körlevelek, hírlevelek, valamint a BBTE Magyar Tagozatának Tájékoztatója című időszakos kiadvány tájékoztatja. Az egyetemi és a szélesebb körű nyilvánosság informálása céljából a Magyar Tagozat román és angol nyelvű tájékoztatókat is megjelentet.
87. cikk. A BBTE honlapján belül a Magyar Tagozat felépítését és működését magyar nyelvű honlaprészen jelenítik meg. A Magyar Tagozat évente aktualizált felvételi tájékoztatókban, sajtóközleményekben, szórólapokon, plakátokon, más reklámanyagok útján tájákoztatja az érdeklődőket az egyetemi tevékenységről és az oktatási kínálatról, az egyetemi szabályozásokkal összhangban.
88. cikk. A belső egyetemi szabályzatokat és tájékoztatókat, a hozzájuk tartozó mellékletekkel együtt, magyar nyelven is megszerkesztik és közzéteszik. A Magyar Tagozat szervezésével és működésével kapcsolatos szabályzatokat, a mellékletekkel együtt, román nyelven is megszerkesztik és közzéteszik.
89. cikk.A sajtónak az egyetemi szintű Magyar Tagozat nevében csak a magyartagozat-vezető rektorhelyettes vagy az általa megbízott személy nyilatkozhat, eseti megbízással, a rektor tájékoztatásával. A Magyar Tagozat egyetemi szintű vezetősége alárendeltségében, sajtóval való kapcsolattartásra szakosodott személy látja el a Magyar Tagozat sajtókapcsolati szerepkörét. A Magyar Tagozat egyetemi szintű vezetősége alárendeltségébe, az egyetemi dokumentumok és tájékoztató anyagok magyar nyelvre/magyar nyelvről történő fordítására, megfelelően képzett személyzetet alkalmaznak. Az arculati anyagok létrehozása érdekében megfelelően képzett személyzetet alkalmaznak.
90. cikk. Az egyetem belső tereiben a releváns feliratokat magyar nyelven is feltüntetik.
91. cikk. A Magyar Tagozat értékeit, teljesítményeit, hagyományait, az egyetem életében való szerves részvételét, az egyetem multikulturális jellegével összhangban, szimbolikusan is megjelenítik az egyetemi térben és kommunikációban, valamint az egyetem arculatában (szaktermek elnevezései, feliratok, kiállítások, megemlékezések, egyetemtörténet, reklámanyagok). Ennek szakszerű technikai kivitelezése érdekében megfelelően képzett személyzetet alkalmaznak, amely folyamatosan együttműködik az egyetem erre szakosodott ügyosztályaival.

IX. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

92. cikk. BBTE Magyar Tagozata, mind egyetemi, mind kari és intézeti szinten kiveszi részét a BBTE külföldi partneregyetemeivel kötött megállapodások és egyezmények célkitűzéseinek megvalósításából, illetve az együttműködés jelenlegi formáinak bővítéséből és elmélyítéséből.
93. cikk. A BBTE nemzetközi kapcsolatokban illetékes ügyosztályán a külföldi partneregyetemekkel való együttműködés felügyeletével megbízott személy képviseli a Magyar Tagozatot.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

94. cikk. A BBTE Magyar Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzatát a Magyar agozatT Vezetőtanácsa által kinevezett bizottság dolgozza ki. A tervezetet kiegészítés, módosítás, véleményezés céljából a magyar oktatók, valamint az egyetemi hallgatók képviselőinek rendelkezésére bocsátják. A beérkezett módosító javaslatok feldolgozása alapján véglegesített tervezetet a Magyar Tagozat Vezetőtanácsa a tagok ötven százalékának jelenlétében, cikkelyenkénti szavazással, a jelenlévő tanácstagok kétharmados szavazattöbbségével fogadja el, az Igazgatótanács elé terjeszti, majd az egyetem Szenátusa elé terjeszti megerősítés végett.
95. cikk. Amennyiben a Szenátusban bizonyos cikkelyek esetében nem gyűl össze az elfogadásukhoz szükséges szavazattöbbség, ezek véglegesítésére a Szenátus paritásos bizottságot nevez ki a három tagozat részéről. A bizottság feladata, hogy a kijelölt határidőn belül olyan megoldást terjesszen a Szenátus elé, amelyet minden bizottsági tag elfogadott. A Szenátus a bizottság által javasolt megoldást életbe lépteti, és elfogadja az ily módon véglegessé vált szövegváltozatot.
96. cikk. A több tagozatot magukba foglaló karok, intézetek esetében olyankor, amikor a Magyar Tagozat által a Kari Tanács vagy az Intézeti Tanács elé terjesztett határozat vagy szabályzat valamely előírását a többség nem fogadja el, a BBTE Chartájában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
97. cikk. Amennyiben azoknak az egyetemi alapdokumentumoknak a módosítása, amelyeken a jelen Szabályzat alapul, érinti a Szabályzat tartalmát, sor kerül a Szabályzat módosítására. A Szabályzat módosítására a Magyar Tagozat Vezetőtanácsa egyharmadának írásban benyújtott kezdeményezése alapján is sor kerülhet.
98. cikk. A módosító javaslatok a Szabályzat elfogadásának útját járják be.
99. cikk. A Szabályzat elfogadás után a Magyar Tagozat Tanácsa által jóváhagyott alapdokumentumok a jelen Szabályzat mellékleteit képezik. A jelen Szabályzat mellékletei a Magyar Tagozat Tanácsának határozata által módosíthatóak.
100. cikk. A kari vagy intézeti szinten szerveződő Magyar Tagozatok a jelen Szabályzat alapján kidolgozzák saját működési szabályzataikat.
101. cikk. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat szövege magyar, román, német és angol nyelven kerül a nyilvánosság elé, ezek egyenértékűek, és az érvényesítés időpontjában az egyetemet, valamint a Magyar Tagozatot bemutató honlapra is felkerül.