Egyetemi Csillagda

Bemutató

Erdélyben a csillagok tanulmányozása, a csillagászat kezdetei egészen a 15. századig nyúlnak vissza. Elsőként megemlíthetjük például Zrednai Vitéz János (1408–1472) nagyváradi püspök tevékenységét, aki jó kapcsolatot tartott fenn a korabeli neves csillagászokkal: Georg Peuerbachhal és Regiomontanus-szal. Az erdélyi szász származású humanista polihisztor, Johannes Honterus (magyarosan: Honterus János, 1498–1549) a Rudimenta Cosmoghraphica címmel megjelent földrajzkönyvében (Krakkó, 1530) bemutatta a ptolemaioszi világkép szerinti világegyetem leírását. Az üstökösök feltűnéséről vagy a meteorhullásról, a látványos, de az akkori kor embere számára egyszersmind félelmetes csillagászati jelenségekről említést tesznek az Erdélyben nyomtatott korabeli kiadványok is: Heltai Gáspár, Wilhelm Misocacus vagy Stephanus Wolphard munkái. Csillagászati témájú munkákat a XVII. században is közölt Hübner Izrael és Kaposi Sámuel.

Bárhory István (1533–1586) erdélyi fejedelem és Lengyelország királya 1581-ben királyi alapítólevelével felállítja a kolozsvári (Claudiopolis) Academia Claudiopolitanát a Farkas utcában. Az Akadémia működését pápai jóváhagyással a jezsuita rend szervezte és vezette; 1583-ban XII. Gergely pápa az intézményhez egy jezsuita szemináriumot csatolt. Az egyetem fejlődésével egy időben egyre fontosabb szerepet kap a természettudományok oktatása. Az említett előzmények is igazolják, hogy egy kolozsvári csillagda megalapítása egyre égetőbb szükségletté válik. A csillagászati vizsgálatok és kutatások elvégzésében, valamint a kolozsvári csillagvizsgáló létrehozását célzó tervek kidolgozásában fontos szerepe volt két jezsuita szerzetesnek: Jánosi Miklósnak (1701–1741) és Hell Miksának (1720–1792).

A kolozsvári születésű jezsuita szerzetes, Jánosi Miklós bécsi tanulmányainak befejeztével kezdett tanítani a kolozsvári egyetemen (1734–1739). Az említett időszakban megalapozta a kiváló minőségű csillagászati oktatást és kidolgozta egy későbbi csillagda felállításának terveit. A csillagda megépítésének folytatása végett a jezsuita rend 1752-ben Hell Miksát küldte Kolozsvárra.

Maximilan Hell (1720-1792)
Hell Miksa
(1720–1792)

Hell Miksa a csillagászati torony számára egy új tervet valósított meg, és személyesen rendelte meg Bécsből a kiváló teljesítményű csillagászati eszközöket. A Kolozsváron töltött évek során Hell az Academia Claudiopolitana tanára volt (ez később az Universitas Claudiopolitana nevet vette fel), ahol matematikát és csillagászatot oktatott, és elkezdte az Elementa mathematica naturali philosophiae ancillantia című monográfia-sorozat megírását. Sajnos, Hell Miksának már nem adatott meg a lehetőség, hogy álmai beteljesülését megláthassa, azaz a kolozsvári egyetemi csillagdát, ugyanis 1755-ben visszarendelték Bécsbe, ahol a Császári Csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki. Bécsben kiváló tudományos eredményeket ért el. A Jánosi Miklós és a Hell Miksa által megkezdett munkát Hartmann Nándor fejezte be, aki 1755 és 1769 között matematikatanárként tevékenykedett Kolozsváron. Az egyetem új épületének befejezésével egy időben elkészült a csillagásztorony is, amely otthont adott a Bécsből hozatott csillagászati eszközöknek (mozgatható kvadráns, csillagászati óra és távcső). Sajnos, az 1798. augusztus 31-én Kolozsvár főterét feldúló tűzvész jelentős károkat okozott az egyetemnek és a csillagdának is. Az egyetem és az új csillagásztorony újjáépítése lassan haladt, a csillagásztorony 1893-ig állt.

Több évvel később, az 1919-es nagy egyesülést követően, az új kolozsvári csillagda tervei újból napirendre kerültek.

Prof. dr.Gh. Bratu (1881-1941)
Dr. Gheorghe Bratu
egyetemi tanár
(1881–1941)

Egy új és korszerű csillagvizsgáló megépítése 1920-ban kezdődött Kolozsváron, az erre alkalmas helyszínen, a város (akkori) szélén. A Kolozsvári Csillagvizsgáló 1921 és 1934 között épült azon a területen, ahol ma a Sigma Center található (az Observatorului/ Csillagvizsgáló utca neve is innen származik, ahol 1977-ig működött, majd később lebontották, és helyébe épült fel az Electrosigma ipari együttes.).

Prof. dr. Gh. Demetrescu
Dr. Gheorghe Demetrescu
egyetemi tanár
(1885–1969)

Egy új csillagda létrehozását Gheorghe Bratu matematikaprofesszor indítványozta, aki a Természettudományi Kar dékánja és a Kolozsvári Csillagda igazgatója volt 1919 és 1920, valamint 1928 és 1941 között. Gheorghe Bratu professzor és Gheorghe Demetrescu professzor (1921 és 1928 között a Csillagda igazgatója volt) erőfeszítéseinek köszönhetően megrendelték az első tudományos csillagászati műszereket: tükrös Newton-távcső (a tükör átmérője 50 cm), Prin egyenlítői látcső (az objektív átmérője 20 cm), valamint számtalan csillagászati témájú könyv. 1982-től kezdődően a Csillagda az „Alexandru Borza” Botanikus Kert déli oldalán elhelyezkedő új épületben működik.

Az 1982-ben beszerzett anyagi felszerelés az alábbiakból állt: Coudé refraktor 150/2250 (lencsés távcső), amely a 600 cm-es kupolában helyeztek el, Zeiss (100/1000) refraktor, Zeiss szextáns (kéttükrös szögmérő) és Zeiss teodolit (vízszintes és függőleges szögek precíz mérésére alkalmas mérőműszer). Ezek az új műszerek a két világháború közötti időszakban már meglévők közé kerültek be, amelyek időközben értékes örökségi tárgyakká minősültek át (a fent említett Newton-távcső és a Prin látcső). Ezen kívül, az 1980-as években a Csillagda a következőkkel gazdagodott: 1300 mm-es Reinfelder refraktor (lencsés távcső), 15 cm-es „Vierlinser” asztrográf (négylencsés objektívvel), 70 mm-es Frauhoffer refraktor, egy „lunette de passage” (passage-cső, a csillagok áthaladásának megfigyelésére, a megfigyelési hely égi meridiánján), valamint egy univerzális eszköz (teodolit). Románia Kormánya és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közös anyagi támogatásának köszönhetően 2007-ben a Csillagda anyagi készlete gazdagodott egy 450 cm-es új kupola beszerzése és felszerelése révén (PD 15 Technical Innovations), ahová egy 30 cm-es Meade márkájú Schmidt-Cassegrain katadioptrikus refraktort (lencsés távcső), valamint egy 60 mm-es, Hα szűrővel ellátott Coronado napmegfigyelő refraktort helyeztek el. Szintén 2007-ben került beszerzésre: egy SBIG spektrográf, különböző típusú CCD kamerák, egy 26 cm-es Vixen fényvisszaverő teleszkóp, amelyet a régi kupolában szereltek fel a Coudé refraktorral párhuzamosan, teleszkóp-tartozékok és egy számítógép-hálózat. A Csillagda több mint 16.000 címet tartalmazó szakkönyvtárral rendelkezik, amely hétfőtől péntekig, 9:00 és 15:00 óra között nyitva áll az érdeklődők előtt.

Observatorul Astronomic Cluj
A csillagászati kurzusok nemcsak a Matematika és Informatika Kar, hanem a Fizika Kar hallgatói számára is nyilvánosak. A hallgatók a legfontosabb alapfogalmakat és egyéb specifikus témákat a helyszínen sajátíthatják el, itt zajlanak az előadások, a szemináriumok, valamint a laborgyakorlatok is. A Csillagdában folytatott tevékenység nemcsak az Égi mechanika és űrkutatás, valamint A csillagok szerkezete és fejlődése témájú kutatószemináriumok részét képezi, hanem nyilvánosságot kap a megjelent kötetekben és szaklapokban, a kutatói grantokban, valamint az évente megrendezett hazai és nemzetközi gyakorlati műhelyekben is.

2008-tól kezdődően a Csillagdában a nagyközönség számára is vannak tevékenységek. Péntek esténként, alkonyat után várják az érdeklődőket egy közel 2 órás programra, amely egy bevezető, magyarázó részből (a pillanatnyi égbolt konfigurációjának szimulálása, kivetítéssel, a megfigyelhető égi tárgyakról szóló magyarázattal), és egy gyakorlati részből, a rendelkezésre álló eszközök segítségével történő megfigyelésből áll. (Szenkovits Ferenc, az Egyetemi Csillagda igazgatója)

Nyitvatartás

2008-tól kezdődően a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Csillagdája pénteken és szombaton heti rendszerességgel fogadja a csillagászat iránt érdeklődő látogatókat. A belépődíj 4 lej. A BBTE hallgatói és alkalmazottai díjmentesen látogathatják a csillagdát a diákigazolvány, valamint a munkahelyi igazolvány felmutatásával. Diákoknak és a más egyetemekről érkező hallgatóknak 50%-os kedvezményt biztosítunk. A rendszeres nyitvatartási program mellett az egyetemi Csillagda jelentős csillagászati események alkalmával is várja a látogatókat.

A rekordszámú látogatót idevonzó nevezetes vagy ritka csillagászati események közül a következőket emeljük ki:

  • teljes holdfogyatkozás: 2011. június 15.;
  • Iskola másként hét elnevezésű országos program: 2012, 2013, 2014;
  • Vénusz-átvonulás a Nap előtt: 2012. június 6.;
  • A C/2011 L4 (PanStarrs) üstökös megközelíti a Napot, a perihélium előtt: 2013 márciusa
  • közeli randevúk kisbolygókkal (2011–2015).

2015-ben is szeretettel vártunk minden érdeklődőt, aki részt szeretett volna venni a nevezetes csillagászati eseményeken:

  • a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös a perihélium közelében: 2015. január;
  • a 2004 BL86 kisbolygó 2015. január 26. és 31. között haladt el bolygónk közelében 3,1-szeres Föld-Hold távolságban;
  • részleges napfogyatkozás: 2015. március 20.;
  • a fontosabb bolygók holdfedése;
  • az Aldebaran-csillag holdfedése;
  • részleges holdfogyatkozás: 2015. szeptember 28.

Ugyanakkor 2015. április 6. és 10. között szeretettel várjuk az Iskola másként oktatási program keretében azokat a diákcsoportokat, akik szeretnék megtenni legelső lépéseiket a világegyetem titkainak felfedezése felé.

Fontosabb csillagászati eszközök

1. Meade RCX400 katadioptrikus reflektor (tükrös távcső)

Paraméterek Jellemzők
Optikai rendszer Ritchey-Chrétien (feljavított)
Átmérő 305 mm (12″)
Fókusztávolság 2438 mm
Fényerő f/8
Felbontóképesség 0.375″ (ívmásodperc)

2. Coudé 2250×150 mm refraktor (lencsés távcső)

Paraméterek Jellemzők
Optikai rendszer Coudé
Átmérő 150 mm (12″)
Fókusztávolság 2250 mm
Fényerő f/15
Felbontóképesség 0.9″ (ívmásodperc)

3. Coronado SolarMax 60 mm naptávcső

Paraméterek Jellemzők
Optikai rendszer Refractor Meade
Átmérő 60 mm
Fókusztávolság 400 mm
Fényerő f/6.6

4. Vixen VMC260 fényvisszaverő teleszkóp

Paraméterek Jellemzők
Optikai rendszer Cassegrain (módosított)
Átmérő 260 mm (12″)
Fókusztávolság 3000 mm
Fényerő f/11.5
Felbontóképesség 0.45″ (ívmásodperc)
Határ-magnitudó 13.8