ÁLLATTANI MÚZEUM

TÖRTÉNETE

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik részlegeként 1859-ben létrehozott Állattani Múzeum fokozatosan gazdagította gyűjteményét, mígnem elérte a jelenlegi több mint 300.000 darabot. Az egyetemi Kolozsvár által a XX. század első évtizedének végén megszerzett európai hírnév többek között olyan jeles személyiségeknek is köszönhető, mint Alexandru Borza és Emil Racoviţă biológus professzorok. Utóbbi az 1920-ban létrehozott Általános Biológia Tanszékének első főállású oktatója volt.

Az Állattani Múzeum annak az épületnek földszintjén található, amely a Biológia Karnak, a Barlangászati Intézetnek, az Egyetem Filmesítési Központjának, valamint a Elektronikus Mikroszkóp-intézetének (Centrul de Microscopie Electronică) is otthont ad. Az épületet 1912 körül adták át, és a nápolyi Zoológiai Intézettel azonos tervek szerint épült.

GYŰJTEMÉNYEK

Az Állattani Múzeum a Babeş–Bolyai Tudományegyetem vagyonának részét képezi, és több gyűjteményt tartalmaz (a Biltz puhatestű, a Franzenau lepke-, a Radu ászkarákgyűjteményt stb.). Tudományos értékét, valamint a birtokában levő anyag nagyságát tekintve a bukaresti Grigore Antipa Természettörténeti Múzeum után az Állattani Múzeum az ország második legfontosabb ilyen intézménye.
A múzeum három részlegből áll:

• a tulajdonképpeni kiállítás, mely nagyszámú gerinces és gerinctelen állatot tartalmaz, elkülönítve vagy a természetes környezetet reprodukáló diorámákban vagy mikrodiorámákban;
• a tudományos gyűjtemények, melyek több mint 300.000 állati példányt – többségükben rovarokat – tartalmaznak, s amelyek csak kutatók számára hozzáférhetőek;
• a múzeum tartaléka, melynek biológiai anyagát ideiglenesen vagy kiegészítő jelleggel állítják ki.

A hazai fajok mellett számos egzotikus fajt is találunk: korallgyűjteményt, gyöngykagylót (Meleagrina margaritifera), afrikai skorpiót (Pandinus imperator), a vándorlepkék közé tartozó pompás királylepkét vagy amerikai királylepkét (Danaus plexipus), sokféle tengeri csillagot, tüdős halat, afrikai elektromos harcsát (Malapterurus electricus), kakashalat (Zeus Faber mauritanicus), néma csörgőkígyót (Lachesis atrox), egy tengeri kígyófajtát (Pelamis bicolor), galléros túzokot (Chlamydotis undulata), nagy paradicsommadarat (Paradisea apoda), tukánt (Ramphasthos toco), kengurut (Protemnodon rufogrissea), mosómedvét (Procyon lotor), zsiráfot (Giraffa camelopardalis), mangusztát (Herpestes ichneumon), vadmacskát (Felis leo, F. tigris, Panthera onca) és egyebeket. A kolibrik a rájuk eső fény függvényében változó színükkel, valamint étkezésük bemutatása révén hívják fel magukra a figyelmet.

Az állatvilág viselkedési sajátosságai különböző módon figyelhető meg. A tematikus rovargyűjteményekben például – esős vagy száraz – évszakonként változó nagyságú lepkék láthatóak, a rejtőszín és mimikri megnyilvánulási formái a lepkék és lárvák esetében, valamint a selyem előállításának szakaszai a selyemlepkénél (Bombix mori). Megtekinthető továbbá a nádas madárvilága az általuk épített különféle fészkekkel, illetve egy diaráma a Bărăgan állatvilágával – melyben jól megfigyelhető az ott előforduló gerincesekre jellemző rejtőszín és mimikri jelensége is. Külön kiemelendő a sárgarigókat bemutató mikrodiaráma. Ez nemcsak az ivari dimorfizmust, hanem a fészekalj elhelyezését is jól ábrázolja. Szemléletes és alaposan dokumentált az a diaráma is, amelyben a vidékeink erdeiben telente zajló, létfenntartásért folyó harc figyelhető meg.

A tudományos gyűjtemények – számos kutató, egyetemi hallgató és tanár egy életen át tartó munkájának gyümölcse – külön teremben találhatók. A tematikus gyűjtemények a múzeum termeiben kaptak helyet. Az intézmény által megélt két világháború elpusztította a gyűjtemények tudományos dokumentációját.

ÉRDEKESSÉGEK ÉS KÜLÖNLEGESSÉGEK

Az alapkiállítás különleges, ritka állatokat, eltűnt fajokat vagy endémizmusokat is tartalmaz, például nautiluszt (Nautilus sp.), mely a primer korszakból maradt fenn, s amely csak a Csendes-óceánban található, Lymulus polyphemus-t, a régen eltűnt trilobitarákok egyedüli fennmaradt fajtáját, pataksügért (Romanychtis valsanicola), mely már csak a Vâlsan-folyóban és néhány mellékfolyójában található. Láthatunk továbbá hidasgyíkot, mely az őshüllők rokona és Új-Zélandon él, kivit (Apterix öeweni) szintén Új-Zélandról, legyező koronásgalambot (Goura victoria), a romániai állatvilágból végképp eltűnt szakállas saskeselyűt (Gypaetus barbatus) és barátkeselyűt (Aegypius monachus), valamint kacsacsőrű emlőst (Ornithorhynchus anatinus) és hangyászsünt (Zaglosus brujnei) Ausztráliából.

Átfogó állatvilág-anyagának köszönhetően a múzeum részt vett kiállított anyagával a Dornavátrai, valamint marosvásárhelyi időszakos kiállításokon, valamint élőhüllő-kiállítást szervezett aradi együttműködéssel.

KIÁLLÍTÁSOK ÉS PROGRAMOK A CÉLKÖZÖNSÉG SZÁMÁRA

Az Állattani Múzeum elsősorban a Biológia Kar hallgatói számára kíván anyagot biztosítani. A múzeumot azonban évente más csoportok is látogatják – a Biológia vagy az Agronómia Karról, más egyetemi központokból, képzőművészeti karokról, de érkeznek tanulók és kutatók is. Utóbbiak állatvilág-tanulmányaikat kívánják ily módon elmélyíteni.

A szervezett csoportok, de gyakran az egyéni látogatók is szakszerű irányítást igényelnek. A múzeum különféle tematikus kiállításnak is helyet adott: A romániai hüllőfauna (mely idővel állandó kiállítássá vált), A Fekete-tenger állatvilága, Téli vendégek a romániai állatvilágban; emlékezetes volt továbbá az élőhüllő-kiállítás.

GYAKORLATI TUDNIVALÓK

Nyitva tartás:

Órarend:

- hétfő - kedd             9 és 15 óra között

- szombat - vasárnap 10 és 14 óra között

Belépődíj:

1. felnőttek számára       2 lej
2. gyermekek számára   1,5 lej
3. tanulók számára         1 lej
4. hallgatók számára      1 lej
5. biológushallgatók számára ingyenes
6. háborús veteránok számára ingyenes
7. sorkatonák számára ingyenes
8.  mozgáskorlátozottak számára ingyenes

Megközelíthetőség

Az Állattani Múzeum megközelíthető gyalogosan a város központjától: a Klinikák u. 5–7. számnál a Haşdeu (Kőkert) bentlakások irányába kell feltérni, itt található a Biológia Kar épülete. A múzeum a földszinten található.
A következő közszállítási eszközök vehetőek igénybe:

1. 9-es, 24-es, 29-es, 30-as autóbuszok
2. 1-es, 6-os, 7-es trolibuszok
3.  ezekről a Gyermekkórháznál (vagy azzal átellenben) kell leszállni, majd végigmenni a Iuliu Haţieganu (volt Múzeum utcán); ennek végében található az épülethez vezető kaptató.

A múzeumfelelosök elérhetoségei:

Ceuca Delia – I. fokozatú muzeológus
Cím:Klinikák u. 5-7. szám, Kolozsvár
Telefon : 0264-595 739, 121-es mellék
Fax: 0264-431 859
E-mail:dceuca@biolog.ubbcluj.ro