Földrajz Kar

A földrajznak, mint akadémiai ismeretterületnek, elvitathatatlan és messzire visszanyúló hagyománya van az Alma Mater Napocensis világában. 1919-ben az akkori földrajztudomány két kiemelkedő személyisége, Emmanuel de Martonne és George Vâlsan, megalapozta a román tannyelvű modern földrajzoktatást a Nagy Egyesülést követő első évben létrehozott Felső-Dacia Tudományegyetem keretén belül. Több oktató- és kutatógeneráció kitartó, szenvedélyes és felelősségteljes munkája, tudományos életműve, és életpéldája meggyőző módon érvényre juttatta a tradíció ütőkártyáit: professzionalizmus, tapasztalat, presztízs, országos és nemzetközi elismertség.
A jelenlegi Földrajz Kar, a nevezetes és rangos Babeș–Bolyai Tudományegyetem részeként, kétségtelenül birtokában van a „fiatalság” ütőkártyáinak is: dinamizmus, leleményesség, nyitottság és pragmatizmus.

Mindezek megtapasztalhatóak voltak különösen 1994 után, amikor a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen belül karunk önálló szervezeti egységgé alakult. Míg 1990-ig a Földrajz Karon legtöbb 100 hallgató folytatta tanulmányait egyetlen alapképzési program (földrajz) keretében, jelen pillanatban karunknak több mint 2.000 hallgatója van az öt alapképzési program, a négy magiszteri program, valamint a Doktori Iskola soraiban. Azóta, hallgatóink megelégedettségére, az élvonalbeli tantestület jelentősen felfrissült, és az oktatást szolgáló infrastruktúrát (könyvtárak, előadótermek, laboratóriumok és szakgyakorlati létesítmények) is a legmagasabb követelményeknek megfelelően sikerült kialakítani úgy az központi karon, mint az általa létrehozott besztercei, gyergyószentmiklósi, máramarosszigeti, és zilahi kihelyezett tagozatokon, azoknak a fiataloknak, akik különféle okokból úgy döntöttek, hogy a születési helyükhöz közel eső intézményekben folytatják tanulmányaikat.

INTÉZETEK

 

Ezt a tartalmat harmadik fél tárolja. A külső tartalom megjelenítésével elfogadja a www.youtube.com általános szerződési feltételeit