Szenátus

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal felruházott legfőbb vezető testülete a Szenátus, amelyet oktatók és kutatók (75%), illetve hallgatók (25%) alkotnak. Az Egyetem szenátusában jelenleg 139 szenátor van, ebből 104 oktatató és kutató, 35 hallgató.

 

A SZENÁTUS VEZETŐSÉGE

 

A Szenátus elnöke        
Ioan Chirila dr. Ioan Chirilă
egyetemi tanár

Tel.: 0264 405361
E-mail: ioan.chirila@ubbcluj.ro
       
Alelnök - Román Tagozat Alelnök - Magyar Tagozat Alelnök - Német Tagozat
Alexandru Chis

dr. Alexandru Chiş
docens

Tel.: 0264 405300/ 5473
E-mail: alexandru.chis@ubbcluj.ro

Alexandru Chis

dr. Benedek József
egyetemi tanár, akadémikus

Tel. : 0264 405300/ 5471
E-mail: jozsef@geografie.ubbcluj.ro

Christian Schuster

dr. Christian Schuster
tanársegéd

Tel.: 0264 405300/ 5472
E-mail: schuster@euro.ubbcluj.ro

A Szenátus titkársága        
 

Békési Réka
Tel. : 0264 405300/ 5473
E-mail: reka.bekesi@ubbcluj.ro

       

ELNÖKI KÖSZÖNTŐ

Transparenţă, implicare, competitivitate, creaţie şi virtute.

Senatul Universităţii este forul reprezentativ al corpului academic şi de cercetare din urbea noastră bimilenară. În el se regăsesc toate direcţiile de formare culturală a tinerilor, dar şi forţele de reconfigurare cultural morală a societăţii noastre. Mesajul siglei noastre universitare este foarte expresiv şi foarte adecvat în acest sens: Traditio nostra unacum Europae virtutibus splendet, el poate fi receptat ca un crez ce transcende toate etapele devenirii acesteia. Ajuns în postura de a asuma responsabilitatea, onorantă şi complexă, de preşedinte al Senatului UBB,  am încercat să-mi reorganizez acţiunile în consens cu amplitudinea şi varietatea tematică existentă şi mi-am căutat reperele găsindu-le în acest crez: rădăcinile istorice ale Universităţii sunt Traditio nostra, ele trebuie să fie mereu prezentate şi susţinute de o corolă revelatoare; forţa noastră este determinată de unitatea şi convergenţa creuzetelor de formare, de unitatea internă şi de unitatea cu mediul educaţional-formativ european, deci este Unacum Europae; efortul nostru de formare, de cercetare, de implicare în  societate nu este menit doar să informeze, ci să formeze competenţe, să formeze oameni caracterizaţi de virtuţi, adică oameni din care Virtutibus splendet.

Tot acest parcurs educaţional şi formativ se realizează ca un act de comunicare profesională, sinceră, care crează o unitate de gândire între formator şi student, dar, în acelaşi timp, se crează zonele de comuniune, de unitate teleologică din care se va naşte progresul în cunoaştere şi în dobândirea competenţelor. Temelia acestui act comunicaţional este traditio nostra, dar, în acelaşi timp, trebuie să fie necesarul profesional propriu timpului nostru şi dinamicii existente în planul profesiilor revendicate de societate azi. Din aceste motive politicile de structurare şi orientare profesională elaborate de Senatul UBB vor căuta să reflecte în componenta sa curriculară acele specializări care revendică acum absolvenţi, dar şi aplicarea unei prospecţiuni menite să ofere reperele de proiectare a unei perspective a viitorului. Cei care optează pentru UBB, optează pentru Universitatea viitorului, pentru Universitatea care, pe temelia trecutului, proiectează în prezent premizele formative ale viitorului. Senatul UBB promovează un mediu educaţional-formativ al comunicării, iar comunicarea generează implicarea unanimă a părţilor.

Standardele atinse până la această dată sunt excelente (potrivit clasificărilor realizate în mediul educaţional naţional), această situare ne revendică pentru a realiza un demers de cercetare competitiv. Elaborarea unei politici de cercetare adecvate scopului general asumat de ascensiune în clasamentele internaţionale presupune o abordare mai cuprinzătoare a noţiunii de colectiv de cercetare, presupune conjugarea a trei factori majori: corpul cercetătorilor, grupul studenţilor şi reprezentanţii mediului economic şi cultural. Studentul va avea astfel posibilitatea de a se forma, în cheia uceniciei, ca cercetător, asigurând transferul responsabilităţii între generaţii, va putea găsi locul de aplicare în practică a experienţei teoretice sau practic-experimentale în mediul care-l revendică ca specialist, va putea să-şi creeze o carte de vizită convingătoare pentru încorporarea sa în mediile economic culturale angajatoare. Vorbim aşadar despre o Universitate care comunică cu societatea şi care oferă societăţii noua generaţie de specialişti pregătiţi să revigoreze planul economic, cultural şi spiritual de azi.

Acest tip de comunicare generează comuniunea înţelepciunii cu entuziasmul tinerilor discipoli, întâlnirea comunională poate oferi noi imbolduri menite să genereze acte creaţionale. Căci orice act creaţional este în sine un act de reaşezare a creaţiei în formele binelui, în formele mărturisitoare din virtute a osaturii axiologice a creaţiei însăşi, este o regenerare a moralei actionale şi sociale. De aceea, îi îndemn pe cei care vor citi aceste rânduri să se îndrepte spre UBB ca spre un mediu de promovare şi multiplicare a creativităţii, ca spre un mediu de formare culturală, profesională şi morală din care se nasc competenţe responsabile ce pot contribui din plin la „schimbarea la faţă” a României.

Senatul UBB este forul care va milita mereu pentru Transparenţă, Comunicare, Implicare, Competitivitate, Creaţie şi Virtute, este forul care asigură dezvoltarea dinamicii specializărilor în consens cu necesităţile societăţii şi cu viziunea prospectivă a viitorului imediat şi îndepărtat al acesteia.

Pr. Prof. Dr. Ioan Chirilă,
Preşedintele Senatului UBB

 

A SZENÁTUS TAGJAI

1. Matematika és Informatika Kar

dr. Dumitru Dumitrescu egyetemi tanár
dr. Septimiu Crivei adjunktus
dr. Horia F. Pop egyetemi tanár
dr. Radu Precup egyetemi tanár
dr. András Szilárd Károly adjunktus
Gheorghe Pop hallgató

2. Fizika Kar

dr. Daniel Andreica docens
dr. Néda Zoltán akadémikus, egyetemi tanár
dr. Simion Simon egyetemi tanár
Sándor Búlcsú hallgató
Alexandra Farcaş hallgató

3. Kémia és Vegyészmérnöki Kar

dr. Călin Cristian Cormoş mérnök, docens
dr. Darvasi Jenő docens
dr. Luminiţa Silaghi-Dumitrescu egyetemi tanár
Mihaela Vasile hallgató

4. Biológia és Geológia Kar

dr. Ioan Bucur akadémikus, egyetemi tanár
dr. Vasile Cristea egyetemi tanár
dr. Pap Péter László adjunktus
Cătălin Ignea hallgató

5. Földrajz Kar

dr. Benedek József akadémikus, egyetemi tanár
dr. Voicu Bodocan docens
dr. Răzvan Bătinaş adjunktus
dr. Nicolae Hodor adjunktus
dr. Gabriela Ilieş docens
dr. Titus Cristian Man adjunktus
dr. Raularian Rusu adjunktus
Mihai Dan hallgató
Abonyi Orsolya hallgató

6. Bölcsészettudományi Kar

dr. Ioana Both egyetemi tanár
dr. Rareş Moldovan adjunktus
dr. Horea Poenar adjunktus
dr. Szabó Levente adjunktus
dr. Cornel Vîlcu adjunktus
dr. Ursula Wittstock tanársegéd
drd. Irina Drexler
Andreea Coroian hallgató

7. Jogtudományi Kar

dr. Veronica Rebreanu adjunktus
Cosmin-Flavius Costaş tanársegéd
dr. Liviu-Marius Harosa tanársegéd
Daniel Niţu tanársegéd
Borzási Sarolta hallgató

8. Történelem és Filozófia Kar

dr. Ion Copoeru docens
dr. Gelu Florea docens
dr. Ovidiu Mureşanu docens
dr. Virgiliu Ţârău docens
dr. Veress Károly egyetemi tanár
Romeo Gabriel Moldovan hallgató
Török Mark Adrian hallgató
Simon Norbert hallgató

9. Pszichológia és Neveléstudományok Kar

dr. Daniel David egyetemi tanár
dr. Antal Sándor adjunktus
dr. Balázsi Róbert adjunktus
dr. Anamaria Carolina Bodea-Haţegan adjunktus
dr. Horaţiu Catalano adjunktus
dr. Stan Cristian docens
dr. Adina Glava adjunktus
dr. Kotta Ibolya adjunktus
dr. Andrei Miu adjunktus
dr. Orbán Réka adjunktus
Ana Maria Grozav hallgató
Szabó Kinga hallgató

10. Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

dr. Anuţa Buiga docens
dr. Alexandru Chiş docens
dr. Paul Stelian Cocioc docens
dr. Paula Curt docens
dr. Codruţa Maria Făt docens
dr. Gheorghe Fătăcean docens
dr. Vlad Botoş tanársegéd
dr. Györfy Lehel-Zoltán adjunktus
dr. Adrian Inceu docens
dr. Ramona Lacurezeanu docens
dr. Bako Dana Elena docens
dr. Mircea Moca adjunktus
dr. Ovidiu Moisescu adjunktus
dr. Maria Mortan docens
dr. Nagy Bálint Zsolt adjunktus
dr. Laura Olteanu adjunktus - Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozat
dr. Maria Petruţ docens
dr. Irimie Emil Popa docens
dr. Mariana Toma docens
dr. Vincentiu Andrei Veres adjunktus
dr. Sergiu Zăgan-Zelter tanársegéd
drd. Marius Mihuţ
Alexandru Vis hallgató
Csiszer Albert hallgató
Talpas Botond hallgató
Sebastian Dietrich hallgató

11. Európai Tanulmányok Kar

dr. Radu Cristian Barna adjunktus
dr. Radu Nechita docens
dr. Nicoleta Racolţa-Paina adjunktus
Christian Schuster tanársegéd
dr. Ovidiu Vaida tanársegéd
drd. Raul Rognean
drd. Andrei Ciubuc - NGO-képviselő
Doina Garaba hallgató
Adrian Boghean hallgató

12. Üzletkötő Kar

dr. Monica Ionaş-Sălăgean adjunktus
dr. Dragoş Păun tanársegéd
dr. Mihaela Filoftea Tutunea adjunktus
Adela Florea Suciu hallgató

13. Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

dr. Mirela Codruţa Abrudan adjunktus
dr. Delia Bălaş docens
dr. Cătălin Baba docens
dr. Kádár Magor docens
dr. Balogh Márton adjunktus
dr. Radu Meza tanársegéd
Gabriel Alexandru Badiu hallgató
Krippán Kinga hallgató

14. Testnevelés és Sport Kar

dr. Paşcan Ioan egyetemi tanár
dr. Melania Câmpeanu egyetemi tanár
dr. Nicolae Horaţiu Pop adjunktus
dr. Ioan Cristian Şanta-Moldovan adjunktus
Tiberiu Radu Şerban hallgató

15. Ortodox Teológia és Tanárképző Kar

dr. Valer Bel egyetemi tanár
dr. Ioan Chirilă egyetemi tanár
dr. Gabriel-Viorel Gârdan adjunktus
Mihail Andrei Bud hallgató

16. Görög-Katolikus Teológia és Tanárképző Kar

dr. Marius Furtună adjunktus
dr. Ovidiu Horea Pop adjunktus
Radu Pupăză hallgató

17. Római Katolikus Teológia Kar

dr. Nóda Mózes docens
dr. Zamfir Korinna
Geréd Imre hallgató

18. Református Tanárképző Kar

dr. Hankó Nagy Alpár Csaba adjunktus
dr. Visky Sándor Béla adjunktus
Halmágyi Csilla hallgató

19. Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

dr. Cristina Baciu docens
dr. Marius Emil Lazăr docens
dr. Dégi László Csaba adjunktus
dr. Cornelia Mureşan docens
Andreea Alexandra Gălăţanu hallgató

20. Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar

dr. Laurenţiu Călin Baciu egyetemi tanár
dr. Brişan Nicoleta Sandală adjunktus
Tudor Şerban hallgató

21. Színház és Televízió Kar

dr. Ioan Pop-Curşeu adjunktus
dr. Visky András docens
Bogdan Coman hallgató

22. Kutatói Központok

CS II dr. Maria Pojar-Feneşan mérnök

 


 

MUNKACSOPORTOK

 

A SZENÁTUSI ÜLÉSEK ÜTEMEZÉSE

A szenátusi ülések kezdési időpontja: d.e. 10 óra.

 2012. szeptember 28
sorsz. Feladat Küldő Időszak Címzett
1 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. augusztus 13-14. Szakbizottság
2 Dokumentumok elemzése - 2012. augusztus 14. - szeptember 11. Szakbizottság
3 A kielemzett eredmények átadása Szakbizottság 2012. szeptember 11-13. Szenátusi Iroda
4 A kapott eredmények elemzése - 2012. szeptember 13-17. Szenátusi Iroda
5 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. szeptember 17. Szenátus
6 Dokumentumok elemzése Szenátusi Iroda 2012. szeptember 17-24. Szenátusi Ülés
 2012. október 1
sorsz. Feladat Küldő Időszak Címzett
1 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. augusztus 20-21. Szakbizottság
2 Dokumentumok elemzése - 2012. augusztus 21. - szeptember 18. Szakbizottság
3 A kielemzett eredmények átadása Szakbizottság 2012. szeptember 18-20. Szenátusi Iroda
4 A kapott eredmények elemzése - 2012. szeptember 20-24. Szenátusi Iroda
5 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. szeptember 24. Szenátus
6 Dokumentumok elemzése Szenátus 2012. szeptember 24. - október 1. Szenátusi Ülés
 2012. november 12
sorsz. Feladat Küldő Időszak Címzett
1 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. szeptember 24-25. Szakbizottság
2 Dokumentumok elemzése - 2012. szeptember 25. - október 23. Szakbizottság
3 A kielemzett eredmények átadása Szakbizottság 2012. október 23. - október 25. Szenátusi Iroda
4 A kapott eredmények elemzése - 2012. október 25-29. Szenátusi Iroda
5 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. október 29. Szenátus
6 Dokumentumok elemzése Szenátus 2012. október 29. - november 5. Szenátusi Ülés
 2012. december 3
sorsz. Feladat Küldő Időszak Címzett
1 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. október 22-23. Szakbizottság
2 Dokumentumok elemzése - 2012. október 23. - november 20. Szakbizottság
3 A kielemzett eredmények átadása Szakbizottság 2012. november 20-22. Szenátusi Iroda
4 A kapott eredmények elemzése - 2012. november 22-26. Szenátusi Iroda
5 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. november 26. Szenátus
6 Dokumentumok elemzése Szenátus 2012. november 26. - december 3. Szenátusi Ülés
 2013. január 14
sorsz. Feladat Küldő Időszak Címzett
1 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. november 16-19. Szakbizottság
2 Dokumentumok elemzése - 2012. november 19. - december 17. Szakbizottság
3 A kielemzett eredmények átadása Szakbizottság 2012. december 17-19. Szenátusi Iroda
4 A kapott eredmények elemzése - 2012. december 19-21. Szenátusi Iroda
5 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2013. január 7. Szenátus
6 Dokumentumok elemzése Szenátus 2013. január 7-14. Szenátusi Ülés
 2013. február 4
sorsz. Feladat Küldő Időszak Címzett
1 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2012. december 3-4. Szakbizottság
2 Dokumentumok elemzése - 2012. december 4. - 2013. január 23. Szakbizottság
3 A kielemzett eredmények átadása Szakbizottság 2013. január 22-24. Szenátusi Iroda
4 A kapott eredmények elemzése - 2013. január 24-28. Szenátusi Iroda
5 Dokumentumok átadása Szenátusi Iroda 2013. január 28. Szenátus
6 Dokumentumok elemzése Szenátus 2013. január 28. - február 4. Szenátusi Ülés

 

A SZENÁTUS SZABÁLYZATA

Letölthető PDF

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Egyetem Szenátusa az egyetemi közösség legmagasabb képviseleti fóruma az országos és nemzetközi akadémiai közegben, egyetemi szinten pedig döntéshozó és tanácsadó fórum. A Szenátus az akadémiai szabadság, az egyetemi autonómia és az átláthatóság elve alapján működik.

  1. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (a továbbiakban BBTE) Szenátusa az Egyetem vezetési struktúrája, amely a 2011/1. számú Nemzeti oktatási törvény előírásai, valamint a BBTE Chartájában foglalt előírások alapján alakul meg és működik. Megbízatása négy évre szól.
  2. A Szenátus megalakulására az új tagok megválasztását követően kerül sor; a választás megszervezése a Szenátus által kidolgozott módszertan és az érvényben lévő törvények alapján történik.
  3. Megbízatásának teljes időtartamára vonatkozóan a Szenátus kidolgozza az Egyetem stratégiáját, és létrehozza a tervezett tevékenységek megszervezéséért és lebonyolításáért, valamint a javasolt célkitűzések megvalósításáért felelős Szakbizottságokat.
  4. A Szenátus ellenőrzi a végrehajtó vezetőség és az adminisztratív tanács tevékenységét, és szoros együttműködés tart fenn az egyetem Rektori Hivatalával, az akadémiai kollegialitás szellemében.
  5. Az egyetemi tanév kezdetén a Szenátus saját költségvetési tervet készít.
  6. A Szenátus jóváhagyja az egyetem szerkezeti módosításait, rögzíti az országos és nemzetközi szintű együttműködési lehetőségeket, tiszteletbeli címeket adományoz.
  7. A Szenátus elkötelezett politikát folytat az akadémiai kiválóság növelése, valamint a kutatási tevékenységek szorgalmazása érdekében. Ugyanakkor megvalósítja az elért eredmények promoválásának, elterjesztésének politikáját, valamint átlátható módon kommunikál a Karokkal és a társadalommal.
  8. Választási bizottsága révén a Szenátus megszervezi a következő Szenátus létrehozásához szükséges valamennyi tevékenységet, valamint a következő megbízatás képviseleti módját a BBTE Chartájában foglalt előírások alapján.
  9. A Szenátus biztosítja a BBTE kapcsolati aspektusainak fenntartását és állandósulását az akadémiai etika szféráján belül.

II. A SZENÁTUS ÖSSZETÉTELE ÉS MEGSZERVEZÉSE

  1. Az egyetem Szenátusát 139 szenátusi tag alkotja: ennek 75%-a egyetemi oktató és kutató (104 tag), illetve 25%-a egyetemi hallgató (35 tag), akik a diákképviselet tagjai.
  2. A Szenátus határozatai kötelező érvényűek az egyetem valamennyi képviseleti, végrehajtó és adminisztratív szervezetére vonatkozóan.
  3. Az egyetemi Szenátus valamennyi tagjának megbízatása négy évre szól, ezt legfeljebb két egymást követő alkalommal lehet meghosszabbítani. A Szenátusba beválasztott diákképviseleti tagok megbízatásának időtartamát az Egyetemi Charta szabályozza.
  4. Tagjai közül a Szenátus titkos szavazással egy Elnököt választ, aki vezeti az egyetemi Szenátus üléseit, és képviseli a Szenátust a Rektorral, valamint az országos és nemzetközi környezettel való kapcsolatban. Az Elnök mellett három Alelnököt is választanak (egyet-egyet mindenik tagozat számára). Az Elnök és az Alelnökök megválasztásának ülését a Szenátus tagjai sorában lévő legidősebb dékán vezeti.
  5. A Szenátus olyan szakbizottságokat nevez ki, amelyek segítségével nyomon követi, felügyeli és ellenőrzi a BBTE végrehajtó vezetőségének tevékenységét.
  6. A Szenátus funkcionális szerkezete:
    6. 1. Szenátusi Iroda
    6. 2. Tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok
    6. 3. Szenátusi Bizottságok
    6. 4. Szenátusi Titkárság


    6.1.A Szenátusi Irodát a Szenátus Elnöke, három Alelnöke, és egy szenátusi diákképviselő alkotja.
    1. A Szenátusi Iroda tagjai közül egy személy helyettesíti a Szenátus Elnökét minden olyan alkalommal, amikor nincsen jelen az üléseken, vagy akadályoztatása esetén nem tudja betölteni tisztségét.
    2. A Szenátusi Iroda előterjeszti a Szenátus Költségvetését, amelyet a teljes testület jelenlétében fognak jóváhagyni.
    3. Az egyetem Szenátusa, tagjai legkevesebb egyharmadának írásbeli előterjesztésére, valamint az ülésen jelenlévők kétharmados minősített szavazattöbbsége alapján kezdeményezheti a Szenátus Elnökének tisztségből való visszahívását.

    6.2. Tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok
    1. A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok működését az egyes tagozatok szervezeti és működési szabályzata szabályozza.
    2. A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok előkészítik a Szenátus hatáskörébe tartozó határozatokat, és azokat a Szenátus elé terjesztik jóváhagyásra.
    3. A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportokat a Szenátus Alelnökei vezetik, akiket titkos szavazással választanak az illető tagozat szenátusi képviselői.
    4. A Szenátus Alelnökei egybehangolják és felügyelik hasonlóképpen az egyes bizottsági munkacsoportok tevékenységét, a felelősségi körükbe tartozó specifikus szakterületeknek megfelelően.
    5. A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok tagjai legkevesebb egyharmadának írásbeli előterjesztése, valamint a munkacsoportok tagjainak kétharmados minősített szavazattöbbsége alapján kezdeményezhető a tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok Alelnökének tisztségből való visszahívása.


  7. 6.3. Szenátusi Bizottságok
    1. A Bizottságok a BBTE Szenátusának specializált munkaszervei, amelyek arra hivatottak, hogy a Szenátusban megkönnyítsék bizonyos alapvető határozatok meghozatalát.
    2. Tevékenységük során a bizottságok kérelmezhetik a BBTE végrehajtó és adminisztratív vezetőségétől az információk szolgáltatását, valamint dokumentációs és logisztikai támogatást; az adminisztratív vezetőség kötelezettsége az igényelt dokumentációs és logisztikai támogatás felajánlása.
    3. A bizottságok által összeállított anyagokat és jelentéseket, amelyeket a bizottság elnöke kézjegyével ellátott, átadják a Szenátusi Irodának, majd a teljes testület jelenlétében kerülnek megtárgyalásra.

      6.3.1.A Szenátusnak a Törvény és a BBTE Chartája által előírt hatáskörével összhangban, az alábbi állandó Szenátusi bizottságok jönnek létre:
      1. Stratégiai bizottság (15 szenátor)
      2. Curriculum-, minőségbiztosítási és nem hagyományos oktatási bizottság (19 szenátor)
      3. Tudományos kutatási és versenyképességi bizottság (23 szenátor)
      4. Költségvetési bizottság (13 szenátor)
      5. Humánerőforrás és akadémiai címek bizottsága (15 szenátor)
      6. Hallgatói tevékenységekért felelős bizottság (13 szenátor)
      7. A társadalommal és a Nagy Szenátussal való kapcsolattartásért felelős bizottság (12 szenátor)
      8. Nemzetközi együttműködésekért felelős bizottság (9 szenátor)
      9. A kultúrák közötti párbeszédért felelős bizottság (9 szenátor)
      10. A törvénykönyvek, szabályzatok és jogi kérdések bizottsága (11 szenátor)

      6.3.2.Különleges esetekben a Szenátus ad-hoc bizottságokat is létrehozhat (például: a fellebbezések megoldásáért felelős bizottságot, fegyelmi ügyekért felelős bizottságot, választási bizottságot stb.), egy adott kérdés megoldásában betöltött időszakos szereppel és működéssel.
      6.3.3. Egy megbízatás időtartama alatt egy szenátusi képviselő tag kizárólag egyetlen állandó bizottságban vehet részt.
      6.3.4.Bármely bizottság elnökének javaslatára és a Szenátus beleegyezésével, a bizottságok létszámát ideiglenesen négy, szavazat nélküli taggal lehet megnövelni, a BBTE vagy az országos és nemzetközi partnerintézmények egyetemi oktatóinak és kutatóinak új tagként való behívásával, akik nem rendelkeznek szenátusi tagsági státusszal a BBTE keretén belül, hanem kizárólag tanácsadói szerepük van.
      6.3.5. A Szenátus valamely bizottságában való tagsági státusz egyszerre szűnik meg a BBTE szenátori tisztségének elvesztésével, valamint külön kérésre is.
      6.3.6. Az állandó bizottságok összetétele a szenátorok opciói, valamint illetékessége alapján történik. Amennyiben a szenátorok részéről nem fogalmazódik meg külön opció, és a bizottságok nem érik el a tagok által meghatározott létszámot, a Szenátusi Iroda javasolni fogja elosztásukat, figyelembe véve az egyes bizottságok esetén a karok kiegyensúlyozott képviseletének elvét. A Szenátusi Bizottságokat az egyes bizottságok tagjai által megválasztott elnök és alelnökök vezetik.
      1. Valamennyi bizottság vezetőségét (elnök és alelnök) a Szenátus teljes testületének jelenlétében hagyják jóvá a Szenátusi Iroda előterjesztése alapján, amely valójában a bizottságok tajgaival történő előzetes egyeztetés eredménye.
      2. Valamennyi bizottság összetételét a Szenátus teljes testületének jelenlétében érvényesítik.
      3. Betöltetlen helyek esetében, valamint a diákszenátorok pótválasztásának megszervezése esetén a BBTE Hallgatói Tanácsa jelöli ki a választási bizottságot, amely ad-hoc bizottságként a Hallgatói Tanács tagjaiból fog állni.

      6.3.7. A bizottságok működése az érvényben lévő jogszabályok, valamint a bizottságok által kidolgozott saját módszertani szabályzatok alapján történik, amelyeket a Szenátus elfogadott, és amelyek a jelen szenátusi szabályzat mellékleteit képezik.
      6.3.8.A bizottságok munkaüléseire tájékoztató vagy tanácsadói céllal meghívhatóak a BBTE végrehajtó és adminisztratív vezetőségének képviselői, (akiknek kötelessége eleget tenni a kapott meghívásnak).
      6.3.9. A Szenátus egyes bizottságainak illetékessége, hatásköre és feladatai a következőkben foglalhatóak össze:
      1. A Stratégiai Bizottsága Szenátus elnökének irányításával működik, és olyan belföldi vagy nemzetközi szenátorokat, illetve szakértőket tömörít, akiknek tevékenysége arra irányul, hogy hozzájáruljanak a BBTE versenyképességének növeléséhez. A felállított bizottság a BBTE fejlesztési stratégiáira és politikáira vonatkozó javaslatokat tesz, amelyeket jóváhagyás végett a Szenátus elé terjeszt. A stratégiai terv egyetemi szintű kidolgozására az előző év májusában kerül sor. A Stratégiai Bizottság előterjeszti az egyetemi konzorciumokban való részvételt, a törvényben meghatározott feltételek mellett.
      2. A Curriculum-, minőségbiztosítási és nem hagyományos oktatási bizottság időközönként ellenőrzi a meglévő tanterveket, tanulmányi programokat (alapképzés, mesteri és doktori képzés), és a BBTE stratégiájával összhangban lévő, konkrét modernizálási intézkedéseket javasol a minőségi kritériumok, valamint az országos és nemzetközi akkreditáció követelményeinek feltüntetésével. A minőségmenedzsment rendszer követelményeivel és kiértékelési módszertanával összhangban, a bizottság kritériumokat állít fel, elemzéseket és kiértékeléseket kezdeményez, valamint kidolgozza a BBTE minőségbiztosítására vonatkozó stratégiát, (melynek Törvény általi megnevezése: Minőségbiztosítási Szabályzat). A bizottság felállítja a vonatkozó szabályokat és meghatározza a curriculum kidolgozásakor betartandó feltételeket, a BBTE Chartájával összhangban; továbbá rögzíti a törvényi előírásokat, a hatályos specifikus szabványokat, valamint az országos és nemzetközi szinten bevált gyakorlatokat. A bizottság kidolgozza a csökkentett óralátogatású és távoktatási képzési formák (alapképzés, mesteri és folyamatos képzés/felnőttképzés) szabályzatát, valamint ezek megszervezésének és működésének feltételeit.
      3. A Tudományos kutatási és versenyképességi bizottság koordinálja a BBTE-en zajló tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megvalósulását, biztosítja ezek irányítását az Egyetem országos és nemzetközi szintű teljesítményének növelése érdekében. A BBTE versenyképességének fokozása érdekében egy hatékony tervet dolgoz ki, amely az elért eredmények promoválását és elterjesztését szolgálja.
      4. A Költségvetési bizottság jóváhagyja a BBTE pénzügyi politikáit, a költségvetést - a BBTE bevétel-kiadási tervét, a költségvetés végrehajtását, valamint elemzi a nagyobb beruházások ajánlattételeit. A Költségvetési bizottság időközönként a pénzügyi kivitelezésre vonatkozó jelentéseket készít a Szenátus számára, valamint új fejlesztési lehetőségeket javasol; kidolgozza a Szenátus Költségvetési tervét.
      5. A Humánerőforrás és akadémiai címek bizottsága a BBTE személyzeti politikáját koordinálja, valamint kidolgozza az oktató- és kutatószemélyzet alkalmazását megelőző versenyvizsgák módszertanát. Elemzi és engedélyezi a BBTE-en kiosztandó címekre és kitüntetésekre előterjesztett javaslatokat. Az illetékes rektorhelyettes jelentése alapján a szakbizottság elemzi a BBTE humánerőforrás helyzetét.
      6. A Hallgatói tevékenységekért felelős bizottság kidolgozza a BBTE Diákstatútumát, a Kollégiumi szálláshelyek kiosztásának szabályzatát, az Ösztöndíjszabályzatot; engedélyezi és javítja a Kreditszabályzatot, az alapképzésre és a magiszteri képzésre történő felvételi Szabályzatát, az záróvizsga és a magiszteri vizsga megvédésének Szabályzatát, a hallgatók szakmai tevékenységére vonatkozó Szabályzatot, és a hallgatókra vonatkozó valamennyi szabályt. A bizottság javaslatokat indítványoz az infrastruktúra modernizálására és fejlesztésére, valamint a hallgatók életkörülményeinek javítására, akik szerződéses partnerek ebben a képzési-nevelési folyamatban és az extracurriculáris (tanórán kívüli) tevékenységekben, amelyek jelentős szerepet játszanak az egyetemi hallgatói létmód fejlesztésében és javításában.
      7. A társadalommal és a Nagy Szenátussal való kapcsolattartásért felelős bizottság küldetése szerint a BBTE-nek a társadalomban való hangsúlyos részvételét hivatott továbbfejleszteni, ennek érdekében partnerségeket indítványoz a gazdasági, társadalmi és kulturális környezettel. A bizottság egyetemi marketing és kommunikációs politikákat javasol, és bizonyos időközönként nyomon követi ezek gyakorlatba ültetését. A bizottság véleményezi a Nagy Szenátus összetételét, és előterjeszti ennek Működési szabályzatát.
      8. A Nemzetközi együttműködésekért felelős bizottság elemzi a BBTE és a külső partnerek között létrejött megállapodások aktuális állapotát, és nyomon követi ezek folyamatos lefolyását; ugyanakkor figyelemmel kíséri a BBTE jelenlétét a nemzetközi oktatási és tudományos kutatási hálózatokban, és olyan politikákat és stratégiákat javasol, amelyek hatékonyabbá teszik ezt a területet. A bizottság javasolja a Szenátusnak a BBTE új nemzetközi partnerségeinek érvényesítését.
      9. A kultúrák közötti párbeszédért felelős bizottság a BBTE multikulturális jellegének megerősítését célzó eljárásokat, politikákat és stratégiákat javasol, illetve a tagozatok működésének harmonizációját célozza a BBTE egységes keretein belül. Nyomon követi a tagozatok megszervezéséért és működéséért felelős rektorhelyettesi irodák tevékenységét.
      10. A törvénykönyvek, szabályzatok és jogi kérdések bizottsága az egyetemi etika elvéből kiindulva, valamint a BBTE stratégiai és operatív terveinek megfelelően, kidolgozza a BBTE Etikai Kódexét. A bizottság a törvényesség szempontjából véleményezi a Szenátus határozatait, mielőtt azok a teljes testület jelenlétében jóváhagyásra kerülnének.

    6.4. Szenátusi Titkárság

    1. A Szenátusi Titkárság állandó tevékenységgel működő technikai munkaapparátus, amely összesen három személyből áll, és akik közül egyik a Koordinációs Titkár szerepét tölti be.
    2. A Szenátusi Titkárság szavazati jog nélkül vesz részt a Szenátus ülésein, a Szenátusi Bizottságok ülésein, valamint a BBTE Adminisztratív Tanácsának ülésein, a Szenátus Elnökének képviseletében.
    3. A Szenátusi Iroda jogkörébe tartozik a Titkárság munkafeladatainak kijelölése. A Szenátusi Titkárság segíti a Szenátusi Iroda tevékenységét, ugyanakkor hatékony kommunikációt folytat a a Szenátusi Bizottságokkal, a szenátorokkal, a Rektori Hivatallal, valamint a BBTE keretében működő Karokkal.

III. A SZENÁTUS HATÁSKÖRE

A Szenátus hatáskörébe tartoznak a következők:

  • az egyetemi közösséggel történő tanácskozást követően kidolgozza, elfogadja, felülvizsgálja vagy hatályon kívül helyezi az Egyetemi Chartát, valamint az ennek mellékletét képező törvénykönyveket és szabályzatokat;
  • a Rektor előterjesztésére jóváhagyja az intézményes fejlesztés stratégiai tervét és az operatív terveket;
  • a Rektor előterjesztésére és a hatályos jogszabályok betartásával elfogadja az Egyetem szerkezetét, megszervezését és működését;
  • az intézményes fejlesztés stratégiai tervével összhangban meghatározza a BBTE pénzügyi szükségleteit és politikáit;
  • jóváhagyja a költségvetési tervet és a pénzügyi kivitelezést;
  • kidolgozza és elfogadja az egyetem Minőségbiztosítási Szabályzatát, valamint Etikai Kódexét;
  • elfogadja a Diákstatútumot, tiszteletben tartva a Hallgatók jogainak és kötelezettségeinek Szabályzatában foglalt előírásokat;
  • jóváhagyja az Egyetem szervezetére és működésére vonatkozó módszertanokat és szabályzatokat;
  • megköti a menedzseri szerződést a Rektorral;
  • állandó bizottságai révén ellenőrzi a Rektor és az Adminisztratív Tanács tevékenységét;
  • engedélyezi a rektorhelyettesek beiktatását, és érvényesíti az Adminisztratív Tanács tagjainak nyilvános versenyvizsgáját;
  • jóváhagyja a BBTE humánerőforrás-politikáját;
  • jóváhagyja az oktató- és kutatószemélyzet alkalmazására meghirdetett versenyvizsgák módszertanát és eredményeit, és meghatározott időközönként elvégzi a humánerőforrás értékelését;
  • jóváhagyja a Rektor megválasztásának módszertanát;
  • kijelöli a BBTE fejlesztésének stratégiáját;
  • a felsőoktatás fejlesztésének országos szabványaihoz igazodva jóváhagyja az oktatási folyamat időbeli tervezését, megszervezését, lebonyolítását és tökéletesítését;
  • biztosítja a tanulmányi programok akkreditálása révén engedélyezett posztgraduális továbbképzési formák tervezését, megszervezését és meghatározását;
  • a hatályos jogszabályok betartásával és egy saját Szervezési és lebonyolítási szabályzat alapján jóváhagyja a szakmai képzést és fejlesztést biztosító posztgraduális programokat;
  • jóváhagyja a BBTE keretében működő tudományos fejlesztési és kutatási irányzatokat;
  • jóváhagyja az országos és nemzetközi felsőoktatási és kutatási intézményekkel történő együttműködés programjainak stratégiáit;
  • nyomon követi és ellenőrzi a BBTE adminisztratív szolgáltatásait;
  • jóváhagyja a tanulmányi és kutatási ösztöndíjak odaítélésének követelményeit;
  • jóváhagyja és módosítja a tandíjas helyen lévő hallgatói státuszt;
  • jóváhagyja a BBTE-nek az egyetemi konzorciumokban való részvételét;
  • jóváhagyja a BBTE-nek az egyesületek, alapítványok vagy társaságok, non-profit vagy kereskedelmi szervezetek megalapításában való részvételét, a meghatározott törvényes keretek között;
  • jóváhagyja a Doctor Honoris Causa (az Egyetem által adott legmagasabb cím), a Profesor Honoris Causa, az Egyetem Tiszteletbeli Szenátora, valamint a Professor emeritus (érdemes egyetemi tanár) címek odaítélését;
  • saját jelvényeket és szimbólumokat készít és használ;
  • a Rektor előterjesztésére jóváhagyja az alacsony szakmai teljesítményt felmutató személyzet fegyelmi büntetéssel való sújtását, a hatályos jogszabályok betartásával és egy saját Szervezési és belső módszertan alapján;
  • a doktori program vezetőjének előterjesztésére és a rendelkezésre álló alapok függvényében jóváhagyja a doktori képzés időtartamának meghosszabbítását;
  • jóváhagyja az egyetem vezetőségének jelentését a kutatói ösztöndíjak jövedékének nagyságára és elköltésére vonatkozóan;
  • a hatályos jogszabályok és az Egyetemi Charta betartásával egyéb hatásköröket gyakorol.

IV. A SZENÁTUS KAPCSOLATA A REKTORRAL, A DÉKÁNOKKAL ÉS A BBTE EGYÉB VÉGREHAJTÓ SZERVÉVEL

  1. A Szenátus és az Egyetem végrehajtó vezetősége közötti kapcsolat együttműködési jellegű. A Szenátus ülésein szavazati jog nélkül részt vesz az Egyetem Rektora is, aki az Adminisztratív Tanácsot támogatja, és a szenátorok kérelmeire válaszol.
  2. A Szenátus vagy a Szenátusi Bizottságok ülésein szavazati jog nélkül, meghívottként részt vehetnek az Adminisztratív Tanács tagjai, az intézetvezetők, illetve az akadémiai közösség tagjai, vagy közösségen kívüli tagok, hogy választ adjanak az interpellációkra, és az engedélyezésre előterjesztett egyes dokumentumokat alátámasszák.
  3. A Szenátus Elnöke, vagy a Szenátusi Iroda bármely megbízott tagja szavazati jog nélkül, meghívottként vehet részt az Adminisztratív Tanács ülésein.
  4. A Karokkal való kapcsolatban a BBTE Szenátusa elismeri a szenátorok azon jogát, hogy szavazati jog nélkül vehessenek részt azon Kari Tanácsok ülésein, ahová tartoznak, a lehető legjobb tájékoztatás céljából, valamint a Kari Tanács és az adott kar szenátorai által meghozott döntések és a képviselt álláspontok koordinációjának érdekében.
  5. A Szenátus határozatai kötelező érvényűek az Egyetem valamennyi végrehajtó struktúrájára nézve. A határozatok nyomon követését és teljesülésük ellenőrzését a Szenátus szakbizottságai valósítják meg. Mindezen hatáskörök betöltése érdekében az egyetem struktúráinak kötelezettsége, hogy válaszoljon a Szenátus vagy a szakbizottságok kérelmeire.
  6. A 2011/1. számú Nemzeti oktatási törvény 211. cikkének (3) bekezdése alapján megválasztott Rektor a Szenátussal menedzseri szerződést köt, amely tartalmazza a menedzseri teljesítmények kritériumait és mutatóit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit.
  7. Minden év áprilisában a Rektor jelentést mutat be a Szenátusnak az Egyetem helyzetéről. A szakbizottságai által elkészített beszámolójelentések alapján az egyetemi Szenátus érvényesíti az említett rektori jelentést. A bemutatott jelentés nyilvános dokumentum.
  8. Az egyetem Szenátusa, tagjai legkevesebb egyharmadának írásbeli előterjesztésére, valamint az ülésen jelenlévők kétharmados minősített szavazattöbbsége alapján, titkos szavazással lemondathatja a Rektort, annak meghallgatását követően, kizárólag megalapozott indokok esetén.
  9. Kari szinten a dékán kötelezettsége, hogy alkalmazza az egyetemi Szenátus, a Rektor és az Adminisztratív tanács által meghozott határozatokat. Meghallgatását követően a Szenátus visszahívhatja tisztségéből a kar dékánját.
  10. Az egyetem Szenátusa, az ülésen jelenlévők kétharmados minősített szavazattöbbsége alapján, titkos szavazással visszahívhatja tisztségéből a kar dékánját, a Rektor javaslatára vagy a Kari Tanács tagjainak abszolút többsége alapján.

A Szenátusi ülések menete

  1. A Szenátus tevékenysége a teljes testület jelenlétében (rendes és rendkívüli testületi ülések), az ünnepi ülések, a Szenátusi Iroda ülései, valamint az egyes szakbizottságok ülései keretében zajlik.
  2. A Szenátus valamennyi ülését a Szenátus elnöke hívja össze, vagy az általa kinevezett helyettes, aki a Szenátusi Iroda tagja. Az összehívás a rendes testületi ülések tekintetében is kötelező érvényű, még ha ezek időzítését korábban jóvá is hagyta a Szenátus. A BBTE Szenátusa összehívható a Rektor kérelmére, az Elnök jóváhagyásával, valamint a szenátusi tagok legkevesebb egyharmadának kérelmére.
  3. Az egyetemi Szenátus havonta tartja rendes testületi üléseit, minden akadémiai félév kezdetén rögzített ütemezés alapján. Az egyetemi Szenátus rendes testületi üléseinek összehívása a szenátusi ülés rögzített időpontját megelőző legkevesebb 5 munkanappal történik.
  4. A Rektor kérelmére, a Szenátus Elnökének jóváhagyásával, vagy a szenátorok legkevesebb egyharmadának a Szenátusi Titkárságon rögzített írásbeli kérelmére összehívott rendkívüli ülésekre az ülés kijelölt időpontját megelőző legkevesebb 48 órával, és a kérelem iktatásától számított legtöbb 10 nappal kerül sor.
  5. A szenátorok összehívása egyénileg, írásban, az általuk közölt e-mail címen keresztül történik. A szenátorok kötelezettsége, hogy írásban közöljék a Szenátusi Titkársággal e-mail címük esetleges megváltozását, ha erre sor kerülne; vagy egyéb, korábban megadott elérhetőségük (telefon, postai cím stb.) módosulását.
  6. A szenátorok összehívásával egy időben, az összehívás megvalósításával azonos módon elküldik számukra az összehívott ülés keretében megtárgyalandó napirendi pontokat és anyagokat. Amennyiben az ülések összehívásakor a szenátorok nem kapják kézhez az illető anyagokat, joggal kérelmezhetik azok megtárgyalásának elhalasztását.
  7. A 6. cikk előírásai alól kivételt képeznek a terjedelmesebb anyagok, amelyeket az Egyetem/Szenátus honlapjára töltenek fel, és az összehívás közzétételekor erre külön felhívják a szenátorok figyelmét.
  8. A Szenátus ülései nem nyilvánosak, az ünnepi ülések kivételével, amelyeket külön ünnepi ülésként jelentenek be.
  9. A Szenátus a határozatokat a jelenlévő tagok egyszerű többsége alapján hozza, amennyiben a Törvény, a BBTE Chartája vagy szabályzata nem ír elő abszolút vagy minősített többséget. A Szenátus üléseinek határozatképességi létszáma a Szenátus teljes taglétszámának 2/3-a.
  10. Abban az esetben, ha valamely karon belüli tagozat határozatát a Kari Tanács hatályon kívül helyezi, a tagozat kérésére a határozat megtárgyalható a Szenátusban, annak eljárási gyakorlatai szerint.
  11. A tagozatok határozatait az Egyetem Szenátusa hatályon kívül helyezheti az ülésen jelenlévő tagok kétharmados többsége alapján. Abban az esetben, ha nem gyűl össze a kétharmados többség, az ülés elnöke szavazásra bocsátja a tagozat határozatának elfogadását, a Szenátus eljárási gyakorlatainak megfelelően. Amennyiben nem gyűl össze a tagozat határozatának elfogadásához szükséges egyszerű többség, a Szenátus paritásos bizottságot nevez ki. Ez a bizottság valamennyi tagozat egyenlő számú képviselőjéből tevődik össze, és feladata szerint a bizottság minden tagja által elfogadott megoldást mutat be a Szenátusnak. A Szenátus alkalmazza a bizottság által bemutatott megoldást.
  12. A Szenátus dönthet arról, hogy a törvény által előírt eseteken kívüli egyéb helyzetekben titkos szavazáshoz folyamodjon.
  13. A Szenátus határozatai nyilvánosak, és az egyetemi közösség számára is elérhetővé válnak az Egyetem/Szenátus honlapjára történő feltöltést követően, ami a Szenátusi Titkárság feladatköréhez tartozik.
  14. A Szenátus tevékenységének koordinációja és megvalósulása az ülések között a Szenátusi Iroda közvetítésével történik.

A Szenátusi ülések résztvevői

  1. A Szenátus tagjainak kötelezettsége, hogy jelen legyenek a Szenátus ülésein, és azok megkezdése előtt feliratkozzanak a jelenléti ívre.
  2. A Szenátus mindazon tagjai, akik akaratuktól független tényezők miatt nem vehetnek részt az üléseken, távolmaradásukról időben értesíteniük kell a Szenátusi Titkárságot, kiemelvén a részvételüket megakadályozó okokat.
  3. A Szenátus ülésein jelen vannak a Szenátusi Titkárság tagjai, valamint a BBTE technikai személyzete, amely elengedhetetlen a megbeszélések, tárgyalások, viták hang- és képanyagának rögzítéséhez.
  4. A Szenátus ülésein vagy a szenátusi szakbizottságok ülésein szavazati jog nélküli meghívottként részt vehetnek az Adminisztratív Tanács tagjai, az intézetvezetők, a szolgáltatások és igazgatóságok vezetői, hogy választ adjanak az interpellációkra, vagy az engedélyezésre előterjesztett egyes dokumentumokat alátámasszák. A meghívottak ülésen való részvételét az ülés elnöke a Szenátus elé terjeszti, illetve a bizottság elnöke a bizottság elé terjeszti jóváhagyásra, a meghívottak jelenlétét megelőző ülés időpontjában. Kivételes esetekben a Szenátussal online konzultáció is folytatható ebben a tárgykörben.
  5. A 4. cikkben megnevezett személyeken kívül mások csak a Bizottság abszolút többségének jóváhagyásával vehetnek részt az egyes szakbizottságok munkájában.

Az ülések menete (Napirend)

  1. Az üléseket a Szenátus elnöke vezeti, vagy távollétében egy általa kinevezett alelnök.
  2. A Szenátus rendes és rendkívüli ülései a jelenlét bejelentésével veszik kezdetüket. Amennyiben nem elegendő az ülés határozatképességi létszáma, az ülés elnöke kérelmezi egy későbbi időpont rögzítését, amely az elmaradt ülést követő legkevesebb 48 órával és legtöbb 10 nappal lehet.
  3. A határozatképességi létszám hiányát az ülés folyamán is meg lehet állapítani a jelenlévők újraszámlálásának kérelmével, amelyet a Szenátus bármely tagja előterjeszthet. Ebben a helyzetben, amennyiben a határozatképességi létszámot 15 percen belül nem lehet helyreállítani, a megkezdett ülés lezárul, és egy új időpont rögzítése szükséges, amelyre legkevesebb 48 órával és legtöbb 10 nappal kerül sor.
  4. Ha az ülés megkezdésekor megvolt a határozatképességi létszám, az ülés elnöke bejelenti a napirendi pontokat, és a Szenátus elé terjeszti jóváhagyásra.
  5. A napirendet ki lehet egészíteni egyéb pontokkal: legkevesebb 7 szenátor kérelmére, amelyet a munkaülés megkezdése előtt legkevesebb 48 órával kell előterjeszteni; vagy a munkaülés keretében, az eredeti napirend bemutatását követően kell bemutatnia bármely szenátornak, a teljes testület megszavazásával.
  6. A Szenátus rendes üléseinek napirendje „Interpellációkat és feleleteket” fog tartalmazni, és a rendelkezésre álló idő legtöbb 30 perc. Az interpellációkat a Szenátus tagjai terjesztik elő, amelyeket rögzíteni kell, és az adott ülés megkezdése előtt legkevesebb 3 nappal be kell nyújtani a Szenátusi Titkárságra. Ezekre írásos válasz fog érkezni. Az ülésen előterjesztett interpellációkra szóbeli válasz, vagy legtöbb 14 napon belül írásbeli válasz érkezik.
  7. A napirendben található kérdéseket a Szenátus elé fogják terjeszteni megvitatás végett. A megvitatott dokumentumok végső formájukat a Szenátus tagjainak a teljes testület előtt elhangzott közbeszólásait követően nyerik el, és jóváhagyásuk szavazás révén történik.

A határozatok elfogadásának folyamata

  1. A Szenátus határozatait a következő esetekben fogadják el:
    1. a Szenátus kezdeményezésére; ebben az esetben a Szenátus szakbizottságai egy álláspontot kérhetnek a végrehajtó vezetőség részéről.
    2. a Rektor javaslatára; ebben az esetben a határozati javaslathoz egy megalapozási jegyzéket kell csatolni.
  2. A Szenátus határozati javaslatait a Szenátusi Titkársághoz kell benyújtani a Rektor vagy a Szenátus tagjai által; a javaslatokhoz egy megalapozási jegyzéket kell csatolni, amelyben ismertetni kell a szóban forgó határozat elfogadásának szükségességét, az aktuális helyzethez képest bekövetkezett módosításokat, valamint a várható hatásokat.
  3. A Szenátusi Iroda nevezi ki a határozatok kidolgozásáért felelős bizottságokat,  és szétosztja az állandó szakbizottságok között a határozati javaslatokat, elküldvén azoknak a szükséges dokumentációt, a Szenátusi Titkárságon történt iktatásuktól számított 2 napon belül, a 2. cikk feltételei mellett.
  4. A szakbizottság elemzi a határozati javaslatot, és legtöbb két héten belül kedvező vagy kedvezőtlen minősítéssel véleményezi. A kedvezőtlen véleményezést indokolni kell. A bizottság módosító indítványokat terjeszthet elő, amelyek mellett érvelni fog a Szenátus teljes testülete előtt.
  5. A szakbizottság által kedvezőtlenül véleményezett határozati javaslatot, annak megindokolásával együtt visszaküldik a kezdeményezőhöz. A szakbizottság által véleményezett határozati javaslatot a Szenátusi Irodához kell benyújtani, ahol felveszik a soron következő szenátusi ülés napirendjére.
  6. A tárgyalások megkezdése előtt, a javaslat kezdeményezője bemutatja a kezdeményezést előidéző indítékokat. A kezdeményező távolléte esetén az ülés elnöke felolvastatja a kezdeményező által elküldött argumentációt. Az ülés elnöke, aki kedvezően véleményezte a határozati javaslatot, vagy módosító javaslatot terjesztett elő, a teljes testület jelenlétében fogja felsorakoztatni az elfogadott döntésekhez vezető érveket. A szenátorok módosító javaslatokat terjeszthetnek elő; ezeket az ülés megkezdése előtt 48 órával benyújtják a Szenátusi Titkársághoz.
  7. Abban az esetben, ha nem terjesztenek elő módosító javaslatokat, megtárgyalása után a határozati javaslatot egyhangúlag szavazzák meg. Amennyiben léteznek módosító javaslatok, a módosításra javasolt cikkek megtárgyalása és megszavazása külön-külön történik. A módosított cikkek megszavazását követően megszavazzák a határozati javaslatot is, szintén egyhangúlag.
  8. A teljes testület által módosított, szavazásra bocsátandó cikkek végső formája az ülésteremben elhelyezett kivetítőn kerül bemutatásra; a módosított cikkek szövegét azonos időben kell módosítani az ülés titkársága felügyeletével.

Az ülések menete (Tárgyalások)

  1. Az ülés elnöke megadja a hozzászólási jogot, és a titkárság segítségével, a hozzászólásra történő feliratkozás alapján összeállítja a felszólalók listáját. A napirend összetettségének függvényben a felszólalásra jelentkezők létszámát korlátozni lehet. A Szenátus bármely tagja egyetlen alkalommal kifejtheti véleményét a napirendi pontokkal kapcsolatban.
  2. A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólások során a szenátoroknak tiszteletben kell tartaniuk az akadémiai etika szabályait, valamint a többi szenátor véleménynyilvánítási jogát. A hozzászólások időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. A Szenátussal történő konzultációt követően, az ülés elnöke 3 percre is csökkentheti a hozzászólások időtartamát. A Szenátus elnökének jogában áll megszakítani mindazok hozzászólását, akik nem veszik figyelembe a jelen cikkben foglalt előírásokat.
  3. Megengedhetetlen a közvetlen szócsaták és interpellációk kialakulása a szenátorok között, ugyanakkor be kell tartani a hozzászólásra feliratkozott jelentkezők sorrendjét. Egy korábbi felszólalásra adott ellenvetést kizárólag az ülést vezető elnök előzetes beleegyezésével lehet megtenni.
  4. Mindazon szenátoroknak, akiknek hozzászólására nem kerülhetett sor, jogukban áll írásban kifejteni véleményüket a napirend megfelelő pontjaira vonatkozóan. Véleményüket az ülés időpontját követő 2 nappal kell írásban elküldeniük a Szenátus Elnökének, a Szenátusi Titkárságon történő iktatást követően.
  5. Szélsőséges esetekben, a jelenlévő szenátorok szavazattöbbsége alapján az ülés elnöke elrendelheti mindazon személyek teremből való eltávolítását, akik magatartásukkal súlyosan megzavarják a Szenátus ülésének menetét.
  6. A Szenátusi ülések teljes testületi keretében elhangzó hozzászólásokat hangfelvételen is rögzítik. A Szenátus jóváhagyása alapján, a Szenátus ünnepi üléseit videofelvételen is rögzíthetik.

Az ülések menete (A határozatok és döntések elfogadása)

  1. A napirendben található valamennyi kérdésre a Szenátus határozatokat és döntéseket fogad el. A határozatokkal szabályozzák az Egyetem tevékenységét, ezek révén rendeződik az intézmény működése, a büntetések kiszabása stb. A döntések révén olyan végzések elfogadása történik, amelyek valamely eljárás érvényesítésére vonatkoznak, vagy a Szenátus álláspontjára egy olyan ügyben, amelyről tájékoztatást kap: egy bizonyos stratégia, interpellációk, összeférhetetlenség stb. esetén. A Szenátus napirendjének előírt pontjai, bizonyos tájékoztatások vagy előadások kivételével, a következők szerint válnak véglegessé: jegyzőkönyvek, szabályzatok, határozatok, érvényesítések vagy érvénytelenítések, nyilvános kijelentések/ nyilatkozatok. A határozatok és döntések elfogadását az ülések jegyzőkönyvébe kell foglalni.
  2. A BBTE Szenátusában a szavazás közvetlen, és lehet nyílt vagy titkos. A nyílt szavazást kézfelemeléssel vagy névsorolvasással lehet megvalósítani. A titkos szavazást szavazócédulákkal vagy elektronikus eszközökkel lehet megvalósítani. A személyekre vonatkozó szavazások esetében kötelező módon a titkos szavazás gyakorlatát kell érvényesíteni.
  3. A szavazás rendszerint nyílt és kézfelemeléssel történik. Mindazon határozatok kivételével, amelyek esetében a szavazási rendszert a BBTE Chartája vagy jelen Szabályzat írja elő, a Szenátus egy másik szavazási eljárást is elfogadhat.
  4. A titkos szavazással meghozott határozatok esetében, a szavazatok leadását megelőzően az ülés Elnöke bejelenti a szavazási eljárást és a szavazócédulák kitöltésének módját. Ebben az esetben kötelezővé válik a szavazóurna használata. Amennyiben nem adottak a feltételek egy szavazófülke elhelyezéséhez, a szavazatok leadása céljából az ülés Elnöke egy megfelelő időintervallumot jelöl ki annak érdekében, hogy a szenátorok bizalmas körülmények között szavazhassanak.
  5. A jelen Szabályzat által előírt szervek és struktúrák megválasztása esetén a szavazatszámláló bizottság tagjait a Szenátus választja ki azon szenátorok közül, akik nem jelöltették magukat az említett helyekre. A szavazatszámláló bizottságba a jelöltek egyik képviselője is bekerül. Egyéb esetekben a szavazatok megszámlálását a Szenátusi Titkárság végzi. A leadott szavazatok megszámlálását követően, minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja, valamint az ülés Elnöke kézjegyével lát el. A jegyzőkönyv elkészítését követően a szavazás eredményét a Szenátus tudomására hozzák.
  6. A Szenátusi ülésen a szavazással elfogadott határozatot nem lehet módosítani ugyanazon ülés keretében.
  7. Az 1. cikkben felsorolt anyagokat a Szenátus által jóváhagyott végleges formájukban 2 munkanapon belül kell megszerkeszteni. A véglegesített határozatok és döntések felkerülnek az Egyetem/Szenátus honlapjára, és rendeltetésük függvényében eljutnak a szenátorokhoz, az Adminisztratív Tanácshoz, a karokhoz és intézetekhez. A Szenátus saját jelentést is készít.
  8. A Szenátus által kiadott valamennyi végleges dokumentumot, beleértve a jegyzőkönyveket is, kézjegyével látja el az ülés Elnöke és a Szenátus Titkárságának egyik tagja.
  9. A Szenátusi ülés menetét az ülésről készített jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az elkészített jegyzőkönyv tartalmazza a Szenátus valamennyi felszólaló tagjának név szerinti felsorolását, a határozatok és döntések elfogadásának körülményeit, valamint azon nyilatkozatok tartalmát, amelyekre vonatkozóan külön kérelmezték a jegyzőkönyvbe való felvételt. A jegyzőkönyveket, valamint az ülésekről készült hangfelvételeket a Szenátusi Titkárság archiválja. A hivatalban lévő Szenátus megbízatási időtartamának leteltével ezek az anyagok átkerülnek az Egyetem archívumába. Három munkanapon belül az elkészített jegyzőkönyveket valamennyi szenátornak elküldik elektronikus formában, és ezek felkerülnek az Egyetem/Szenátus honlapjára is.
  10. A BBTE akadémiai kollégiumának bármely tagja a Szenátus Titkárságától írásban kérvényezheti az elkészült jegyzőkönyvek kivonatát azon ülésre vonatkozóan, amelyen a személyét érintő kérdésekről tárgyaltak.
  11. A Szenátus által elfogadott határozatokat, végzéseket, szabályzatokat és nyilatkozatokat a tömegkommunikációs médiumok tudomására hozhatja a Szenátus Elnöke vagy az ezzel megbízott más személyek. A Szenátus bármely más tagja csak személyes véleményét fejtheti ki.

V. A SZENÁTUS TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Szenátus tagjainak az információhoz való joga

  1. Tisztsége gyakorlása során a Szenátus valamennyi tagja hozzáférési joggal rendelkezik minden egyetemi információhoz vagy dokumentumhoz, ugyanakkor belső használatra ezekről a dokumentumokról fénymásolatot is készíthet, amennyiben a Szenátus hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatosak.
  2. Az információk vagy dokumentumok kikérését meg lehet tenni közvetlen formában a Szenátusi ülések vagy a bizottságok tevékenysége idején, amennyiben a felelős személyek jelen vannak, de írásban is lehet igényelni ezeket az összes többi esetben. Mindazon helyzetek kivételével, amikor a kért információkat az összejövetelek idején közvetlenül a szenátorok rendelkezésére lehet bocsátani, az írásban leadott kérelmek elfogadása/megoldása 7 naptári napon belül történik.
  3. Valamennyi szenátornak jogában áll, hogy kérvényezze és megkaphassa az ülésekről készült hangfelvételeket.
  4. A Szenátus tagjainak az információhoz való jogát el lehet utasítani (a döntés megindoklásával) abban az esetben, ha ez a szakmai titoktartás megsértését vagy a személyes információk nyilvánosságra hozatalát jelentené.
  5. A Szenátus tagjainak, valamint a Szenátus munkabizottságai tanácsadó tagjainak joga és kötelezettsége a szakmai titoktartás.

2. A Szenátus tevékenységében való részvétel

  1. A Szenátus tagjainak kötelezettsége, hogy érvényes e-mail címet szolgáltassanak a Szenátus Titkárságának.
  2. A Szenátus valamennyi hivatalos értesítése a BBTE hivatalos tartománynevét tartalmazó (n.n.@ubbcluj.ro) e-mail címen keresztül történik.
  3. A Szenátus valamennyi tagjának joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a Szenátus döntéshozói folyamatának minden szakaszán, valamint jelen legyen a Szenátus és a hozzá tartozó szakbizottságok értekezletein.
  4. Mindezen kötelezettségek megelőzik az Egyetem keretében érvényes szolgálati kötelezettségeket. Az egyetemi oktatók közül megválasztott szenátorok az óraadási és kutatási tevékenységük órarendjét olyan formában rögzítik, hogy ne legyenek átfedések a Szenátus tevékenységének előzetesen rögzített naptárával, vagy a saját szakbizottságuk munkájára kijelölt időpontokkal. A Szenátusba beválasztott diákképviseleti tagok hiányzásai igazoltak, amennyiben a Szenátus vagy a saját szakbizottságuk tevékenységén vesznek részt.
  5. A szenátorok kötelezettsége írásban közölni a Szenátus tevékenységeiről való esetleges távolmaradásuk tárgyilagos megindoklását. Az írásbeli értesítéséket a Szenátus Titkárságára kell benyújtani az ülés kijelölt időpontját megelőző napon. Kivételes esetekben az ülés lezárulta után is be lehet nyújtani az utólagos értesítéseket  a titkárságra.
  6. Jelen Szabályzat feltételei mellett a Szenátoroknak jogukban áll, hogy olyan kérdések megtárgyalását is javasolják a Szenátusban, amelyek az Egyetem legfőbb érdekeire vonatkoznak.
  7. A Szenátus bármely tagja kezdeményezheti a Szenátus rendkívüli ülésének összehívását, jelen Szabályzat feltételei mellett. Ebben az esetben a kérvényt a Szenátusi Irodához kell benyújtani egy napirend javaslatával együtt.
  8. A Szenátoroknak jogukban áll az írásban benyújtott interpelláció megfogalmazása a Szenátus szerveihez és struktúráihoz, valamint a Szenátus szakbizottságai közvetítésével a BBTE végrehajtó és adminisztratív vezetőségéhez; az ezekre adandó válaszokat 14 napon belül kell megkapniuk.
  9. A Szenátus struktúráiban léteznek olyan felelősségek, amelyek állandó  tevékenységeket feltételeznek (a Szenátusi Iroda), valamint olyan felelősségek, amelyek csak időszakos tevékenységet feltételeznek (munkabizottságok). A munkatörvénykönyv előírásai értelmében ezek olyan tevékenységeknek számítanak, amelyekért megfelelő mértékű javadalmazás jár.

3. A közéletben a Szenátus tagjainak

  1. jogukban áll, hogy korlátozás nélkül nyilatkozzanak a Szenátusra és az Egyetemre vonatkozó bármilyen kérdésről, azzal a kötelezettséggel, hogy tiszteletben tartják az egyetem értékeit, a törvényeket és a Chartát, a BBTE Etikai szabályzatát és jelen Szabályzatot, és nem sértik meg az akadémiai közösség többi tagjának szabadságát és jogait.

4. Szankciók

  1. A Szenátus vagy az adott szakbizottság tevékenységéről való három igazolatlan hiányzás esetén a szenátor írásbeli figyelmeztetést kap a Szenátusi Iroda részéről, majd a negyedik igazolatlan hiányzása esetén a Szenátus Elnöke megindítja a szenátusi tagsági tisztségből való visszahívási, szankciós eljárást, fegyelmi indokok alapján. A szankciós visszahívás a BBTE Chartájában előírt egyszerű visszahívási eljáráshoz hasonlóan történik. A tisztségből való visszahívás a Szenátus tagjainak kétharmados szavazattöbbsége alapján valósul meg; majd ezt követően, a legközelebbi szenátusi ülésen  a Szenátusi Iroda bejelenti a hely megüresedését, hogy elindítható legyen a törvényes választási eljárás.
  2. Hat egymást követő igazolt hiányzása esetén a szenátort megbeszélésre hívja a Szenátusi Iroda, hogy megindokolja a helyzetet. A megbeszélés rövid foglalatát a teljes Szenátus rendelkezésére bocsátják az esetleges utólagos végzések érdekében, az a) pontban leírt tisztségből való szankciós visszahívás eljárásának alkalmazási lehetőségével.
  3. A BBTE Etikai szabályzatában előírt esetekben, a szenátusi tisztséget a BBTE Etikai Bizottságának jelentése alapján is el lehet veszíteni, az a) pontban bemutatott eljárás szerint. A BBTE Etikai Bizottsága egy vagy több szenátor által (írásban) értesíthető, valamint az illető szenátor által képviselt egyetemi közösség tagjai révén  is.

5. A választói közösséggel való kapcsolat, megbízatás

  1. Évente legkevesebb egy alkalommal mindenik szenátor bemutatja a Szenátusban végzett tevékenységét azok számára, akiket képvisel (karok, tagozatok, hallgatók, kutatók).
  2. Mindenik szenátornak kötelezettsége, hogy fogadóórát tartson (hetente minimum egy óra) kizárólag a Szenátussal kapcsolatos sajátos kérdések megbeszélésére. A rögzített fogadóóra időpontját nyilvánossá kell tenni a hirdetőtáblán és a honlapon.
  3. Az egyetemi közösség valamennyi tagja a Szenátus tudomására hozhatja akadémiai szabadságának vagy a Szenátus bármely határozatának megsértését. Az értesítéseket írásban kell benyújtani a Szenátus Titkárságára. Az egyetemi közösség tagjainak jogukban áll kihallgatásukat kérni a közvetlenül rájuk vonatkozó határozatok meghozatala előtt.

6. A szenátori minőség elvesztése vagy megszűnése:

  1. fegyelmi szankciók esetében, a BBTE Etikai Kódexében, valamint a jelen Szabályzatban foglalt előírások alapján;
  2. elhalálozás vagy polgári jogi értelemben vett cselekvőképtelenség esetén;
  3. a tisztségről való lemondás által;
  4. a szenátori minőséggel összeférhetetlen vezetői tisztségbe történő megválasztás vagy kinevezés esetén;
  5. a BBTE-vel való oktatói vagy kutatói munkaviszony megszűnésével;
  6. a végzős évfolyamon tanuló diákszenátorok megbízatását a következő egyetemi tanév kezdetéig hosszabbítják meg. Abban az esetben, ha valamelyik diákszenátor egy másik tanulmányi programra szeretne beiratkozni vagy újraanyakönyvezését más tanulmányi programban kéri ugyanazon kar vagy az általa képviselt körzet keretében maradva, a Diákstatútum értelmében folytathatja diákszenátori megbízatását. Ellenkező esetben a szenátori hely betöltetlen marad, és a választásokra a következő egyetemi év első négy hetében kerül sor;
  7. a szenátori tisztséget betöltő egyetemi oktató egyik karról vagy tanulmányi programból (amelyet a Szenátusban képvisel) a másikba történő áthelyezésével;
  8. a Szenátus valamely tagjának tisztségéből való visszahívásakor, a BBTE Charta II. fejezetének 1.1-es pontjában foglalt előírások szerint.

VI. VÉGSŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

  1. A Szenátus által elfogadott szabályzatok és határozatok a BBTE akadémiai közösségének valamennyi tagjára nézve kötelező érvényűek. Az Egyetem keretében akadémiai és adminisztratív vezetői tisztséget betöltő valamennyi személynek kötelezettsége, hogy válaszoljon a Szenátus szakbizottságaiban lévő tagok interpellációira. A Szenátus szakbizottságaiban részt vevő tagok interpellációira adandó válaszok megtagadása az akadémiai integritásra vonatkozó jogszabályok megszegését jelenti, és a hatályos Törvény szerint büntetendő.
  2. A Szenátusi tagsági státuszhoz kapcsolódó összeférhetetlenség megállapítása és megoldása az Egyetemi szintű szavazási folyamatok lezárulását követően történik, a megbízatás gyakorlása során felmerülő összeférhetetlenségi állapotban, adott esetben, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium 494117-es számú, 28.07.2011-én kiadott jegyzéknek megfelelően.
  3. Jelen Szabályzat előírásai a 2011/1. számú Nemzeti oktatási törvényben és a BBTE Chartájában foglalt rendelkezésekkel egészülnek ki.
  4. Jelen Szabályzatot a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szenátusa a 2012.05.07-én megtartott ülésén hagyta jóvá, és elfogadását követően lép hatályba.
  5. A Szenátus Szabályzatának módosítása a törvényes keretek között összehívott szenátusi üléseken lehetséges, a jelenlévők egyszerű szavazattöbbsége alapján, a Szenátusi Iroda megkérdezését követően.

Dr. Ioan Chirilă egyetemi tanár                                                                           Békési Réka
a Szenátus elnöke                                                                                             titkár

A SZENÁTUS HATÁROZATAI