Oktatás a magyar tagozaton

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata az intézetnek azt a részét jelenti, amelynek alapjellegzetessége, hogy magyar etnikumú tanári kar magyar nyelven oktat 1990 óta folyamatosan növekvő létszámú magyar hallgatót. Ez a diáklétszám 2008-ban elérte a hét és félezret, és az évtized végére, – bár a képzési szakok száma növekszik –, demográfiai okokból valószínű, hogy 7.000 körül alakul. A romániai magyar értelmiségiek többségét a BBTE magyar tagozatán képezik.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Humboldt-típusú felsőfokú oktatási és kutatási intézmény, amely a 2005–2006-os tanévtől a Bolognai Folyamat keretében szervezi az oktatást.

A BBTE magyar tagozata jelenleg mintegy hetven szakon szervez felvételit. Ezeken a szakokon 321 főállású oktató tanít, ezt a tanári kart kiegészíti egy változó létszámú, tanévenként 50-60 betanító, különböző területeken képzett szakember, illetve mintegy 120 magyarországi vendégtanár, valamint szakonként néhány, tanítani is köteles doktori hallgató. Az oktatásban összesen mintegy félezer magyarul oktató szakember vesz részt. A magyar oktatók arányosan alulreprezentáltak, ennek természetes okai is vannak (ezért ez részben nem valódi alulreprezentáltság): a magyar tagozatos diákok évfolyamonként kis létszámúak, ezért rendszerint nem alkotnak egynél több ún. szemináriumi/laboratóriumi csoportot, nem jelentenek több tanórát, következésképpen nem generálnak több oktatói állást. Van viszont a magyar oktatóknak egy tényleges alulreprezentáltsága. Ezen egy 2008-as magyar-román rektorátus szintű megállapodás nyomán lényegesen javítottak, és mindaddig, amíg az ország költségvetési válsága miatt államilag nem rendeltek el létszámstopot, a magyar tagozatra arányon felül alkalmaztak új oktatókat. Így sikerült a közgazdasági szakok létszámlemaradását 2009-re nagyjából felszámolni.

Az egyetem magyar tagozatos oktatói és kutatói javarészt összmagyar mezőnyben jól ismert szakemberek, a tudományos kutatás, a művészet vagy a közélet ismert személyiségei, különféle műhelyek munkatársai, a gazdaság, a politikum és a civil társadalom tanácsadói, közpolitikák előkészítésének megbecsült szereplői.

A magyarországi vendégprofesszorok többnyire kétoldali vagy Európai Uniós támogatottságú, illetve anyaországi finanszírozási programok keretében érkeznek Kolozsvárra. Egykor főleg az oktatóhiány problémájára jelentettek megoldást, mára már –  mivel időközben a főállású magyar oktatói kar kiegészült –, a mesterképzésben jut számukra nagyobb szerep.

A magyar tagozat az európai viszonylatban ismert tudományegyetemi szakok legtöbbjében már kínál magyar tannyelvű képzést, az informatikától az antropológiáig, a politológiától a hittantanári szakokig, a környezettudománytól a filozófiáig, a könyvtárszaktól az újságírásig. A Fizika Karon külön van általános fizika szak, fizika informatika, illetve a tulajdonképpen mérnöki képzést nyújtó műszaki fizika. A Kémia Karon egyaránt van magyar nyelvű általános vegyészképzés, tanárképzés, de mérnökképzés is. A történelem szakon kívül az illető karon még ilyen szakokra is be lehet iratkozni: művészettörténet, régészet, levéltártan, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, könyvtár- és információszerzés-tudomány. A „földrajzon” sem csak a geográfus tudósokat és a földrajztanárokat képezik már, hanem sok diákot vonz a turisztikai földrajz is. A biológia iránt érdeklődők az illető karon az ökológia és környezetvédelem szakot is választhatják. A magyar tagozat nyit a gyakorlati képzés fele. Például a szociológia vagy akár az antropológia szakon legalább tíz olyan tárgyat tanítanak, amelyek intézményszervezés, szervezeti menedzsment, közönségkapcsolat, pályázási tudnivalók, rendezvények szervezése terén ad tudást. A Testnevelés és Sport Karon a mozgásterápia és a speciális mozgáskészség szakon is van magyar nyelvű képzés. A magyar tagozat tervezi további, főleg mérnöki, illetve művészeti szakok indítását a következő években. Az egyetem 31 mesterszakon (helyi szóhasználattal „mesteri programban”) ad továbbtanulási lehetőséget. A Jogi Karon, bár külön beiskolázási keretet biztosítunk a magyar anyanyelvű felvételizők számára, részben szakemberhiány miatt, részben a szak természetéből fakadóan az oktatási nyelv nagyrészt román.

Az egyetemnek kihelyezett részlegei is vannak Erdély számos településén. A szatmári, gyergyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatok közel viszik a magyar nyelvű oktatást is a helybeliekhez. A BBTE-hez tartozik Erdély valamennyi magyar tanítóképző főiskolája: a székelyudvarhelyi, a kézdivásárhelyi, a szatmári és a marosvásárhelyi. 

Az egyetem konzorcium típusú szerződést kötött a történelmi jelentőségű Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézettel. Az egyezmény értelmében a fehérvári intézet megőrizte önállóságát, külön jogi személyiségét, és továbbra is az érsekség alárendeltségében maradt. A szeminárium e szövetség révén állami támogatásban részesül; a 2006–2007-es tanévtől kezdődően a BBTE révén állami finanszírozású beiskolázási helyeket kap. A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézett kívülről a BBTE magyar tagozatát erősíti.

Mindezeken a szakokon a jelenlegi tanévben 7043 hallgató tanul. 2010 júniusában közel 1400 magyar tagozatos diák ballagott és készült diplomát szerezni a záróvizsgák júliusi vagy jövő februári alkalmával. A diáklétszám növekedése az évtized közepén a szakok skálájának folyamatos szélesedéséből adódott, és nem demográfiai természetű tendenciákból, hiszen elkezdődött a tanulókorú népesség csökkenése.

A magyar tagozat szervezeti státusa

A magyar tagozat jelenlegi szervezési státusa 1997–98-as szervezési tervek alapján létezik. A mostani szervezeti felépítést az egyetem 2003-as Chartája is szentesíti. Ebben a státusban az egyetem magyar része hangsúlyosabban jelenik meg a korábbi időszakhoz képest. Így azóta használják a magyar tagozat kifejezést (A román megfelelőjének tükörfordítása a magyar vonal lenne, kifejezendő, hogy a BBTE-n három nyelvi  szálon, azaz vonalon folyik a képzés: román, magyar és német vonalon; a vonal szó a magyar nyelvérzéket zavarta, ezért a tagozat kifejezés honosodott meg). Ezen tagozatosítás nyomán alakult ki a magyar oktatók képviseleti és szervezési státusa az intézmény különböző szintjein, szentesítve a korábbi szokásjogot, miszerint a karokon egy dékánhelyettes, a rektori hivatalban pedig két rektorhelyettes tölthet be tisztséget. Ebben az irányvonalban alakult ki a magyar hallgatók képviselete is a különböző szintű tanácsokban, illetve az, hogy a kari titkárok közül legalább egy személy magyar anyanyelvű. Az egyetem magyar tagozatának élén egy negyvenfős tanács áll, amelyet a karok és tanszékek magyar oktatóinak és diákjainak megválasztott képviselői alkotnak. Ennek megalakulását és kompetenciáit  2005-ben Salat Levente akkori rektorhelyettes kezdeményezésére a BBTE (román) vezetősége tudomásul vette. A magyar tagozatot az egyetem élén hagyományosan a rektor egyik helyettese vezeti, akit a többi rektorhelyettestől eltérően nem maga a rektor, hanem a magyar tagozat tanácsa választ meg titkos szavazással. Közmegegyezésnek számít az BBTE-n az is, hogy a magyar tagozat a közös egyetem vezetésében úgy vesz részt, hogy hagyományosan az egyetem oktatási  rektorhelyettesét, illetve minőségbiztosítási rektorhelyettesét  adja, így  a magyar tagozat vezetője ugyanakkor az egyetem oktatási rektorhelyettese is.

A magyar tagozat az oktatásszervezésben tulajdonképpen autonóm, és az önállóság lehetőségeivel az egyes magyar oktatói munkaközösségek saját belátásuk, helyi – kari és tanszéki szintű – politikájuk alapján élnek.

A kilencvenes évek végétől a magyar oktatók általában egyetértettek abban, hogy a magyar oktatás érdekében az egyetemen belül olyan szervezési egységbe kellene tömöríteni a tagozatot, amelynek nagyobb önálló döntési lehetősége lenne. A különböző tanszéki és kari szinteken a magyar oktatás szervezése eltérő helyzetben, eltérő szakmai sajátosságokkal alakult, emiatt a látószögek is különbözőek, és ezért mindeddig egységes és részletes terv  tulajdonképpen nem alakult ki. Az egyetem felépítésének jelenlegi koncepciójába nem fér bele a nyelvi-etnikai szerkezeti elkülönülés, így az elképzelések sem találtak általános, többségi („román”) támogatásra. A meglévő szerkezeteken belül viszont növekedett a magyar tagozat oktatásszervezési önállósága. 2008 márciusa után a magyar tannyelvű szakokat külön akkreditálják. Ennek kettős jelentősége van a magyar felsőoktatás, annak önálló szerveződése szempontjából: a magyar szakok önálló akkreditáció nyomán külön törvényes biztonságot nyertek: felkerültek a kormányrendelet formájában összeállított szakjegyzékbe – azaz jogszabály statuálja őket. Másrészt az így akkreditált magyar tannyelvű szakok tanrendje eltérhet pl. ugyanazon szak román változatától. Ez a BBTE magyar tagozatának nagyobb mértékű oktatásszervezési önállóságát jelenti. Ez azért fontos, mert nem kell tükrözni a román tagozat tanrendjét, hanem a magyar tagozat sajátos oktatási célokat követhet (áthelyezhet hangsúlyokat, önállóan lehet tekintettel a közösség sajátos munkaerőpiaci érdekeire), jobban felhasználhatja a magyar oktatók sajátos, egyéni felkészültségét, és a magyarországi vendégtanárok tudását, a különböző karon működő magyar tannyelvű szakok jobban egyeztethetik a közös foglalkozásaikat.

Az egyetemi emlékhelyeken, az intézeti tájékoztatókon és a helyiségeken szereplő szövegek, feliratok eredetileg többnyire román nyelvűek. Az elmúlt években részleges elmozdulás volt a többnyelvű környezet irányába. 2005-ben és 2006-ban a szimbolika és többnyelvűség fejlődése – viták közepette – leállt, és csak 2007 tavaszán került újra napirendre. Az első előrelépések a plakátolások, köszöntőszövegek, eligazító, útmutató szövegek, oktatásszervezési értesítések terén voltak. Ezek a típusú feliratok általánossá váltak 2007 után, sőt egyes tantermeket, tanszékeket is elláttak többnyelvű felirattal, de a helyiségek, termek nagy részén továbbra is román felirat látható.

A magyar és román oktatók vezetői között az egyetem valódi multikulturális jellegének pontos definíciójában és megítélésében az utóbbi időkben közeledtek az álláspontok, főleg miután a magyar tagozat oktatásszervezési önállósága növekedett, illetve miután bevezettek az egész egyetemen olyan választható tantárgyakat, amelyek a kisebbségek nyelvét  és kultúráját oktatják a román diákok számára is. A kisebbségi tagozatok státusa konszolidálódott, de még sok eltérés van a helyzetük megítélésében a többségi román, illetve a kisebbségi magyar tagozat között.

A magyartagozat-vezető rektorhelyettes kezdeményezte, hogy a magyar kultúrával (és a német kultúrával) kapcsolatos választható tantárgyakat kínáljanak a román tagozat hallgatói számára. Ugyanakkor kezdeményezte, hogy a magyar tagozatos hallgatók valamennyi szakon lehetőséget kapjanak választható tárgy keretében a román szaknyelv elsajátítására.

Tehetségápolás, diákélet

Az oktatást segítendő és kiegészítendő, a tagozat oktatói, – esetenként hallgatói –, időközben több szervezetet, alapítványt hoztak létre, ezeket szokás „háttérintézményeknek” nevezni. Jórészük egy ernyőszervezet alatt fogott össze, és 2004-ben megalakította a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet nevű szervezetet, amely fontos pályázó, erőforrásfelhajtó tényezővé vált, a tanár-diák közös kutatómunka, az elitképzés és a tehetséggondozás alapvető intézete. A kilencvenes évek elejétől létezik a Bolyai Társaság, amely szintén a magyar oktatók egyik civil szervezete, és több ponton támogatta a BBTE-n folyó oktatást is. A magyar tagozatnak szintén fontos partnere a Kolozsvári Magyar Diákszövetség.

Kolozsváron pezsgő diákélet, illetve kutató- és alkotóműhelyek százai várják a magyar fiatalokat is. Többségük a Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatója, tanár-, színész-, mérnök-, kutató- és lelkészjelöltek, valamennyien az életrevalóság iskoláját is kijárják diákéveik alatt a nagyváros pezsgésében.